Hallucinációról beszélünk, amikor olyan dolgot érzünk, látunk, hallunk, szagolunk vagy kóstolunk, ami valójában nincs ott. A leggyakoribb, hogy az érintettek nem létező hangokat vagy zajokat hallanak, esetleg olyan vizális hallucinációk gyötrik őket, mint például képzeletbeli tárgyak vagy személyek megjelenése, esetleg létező dolgok eltorzult képei. Előfordulhat az is, hogy nem létező szagok ingerelnek, amit csak mi érzünk, sőt van, hogy az érintettek arról számolnak be, hogy például a bőrünk érintésekor olyan, mintha pikkelyeket éreznének. Az ízérzékelés során is lehetnek tévképzeteink, például hiába esszük a kedvenc ételünk, teljesen más ízét érezzük, mint amit kellene. Számos olyan állapot és betegség van, ami ilyen tévképzetek kialakulásához vezethet, melyeket most a WebMD nyomán mi is végig veszünk.
Cukorbetegség
Ha valakinek tartósan magas a vércukorszintje - 33 mmol/l feletti -, akkor úgynevezett hiperglikémiás hiperozmoláris szindrómában szenved - ez egyébként leginkább az idősebb, 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél fordulhat elő. Ilyenkor a betegek rendkívüli szomjúságot éreznek, belázasodhatnak, zavarttá válhatnak és hallucinálhatnak is. Kezeletlenül ez az állapot diabetikus kómához vezethet.
Skizofrénia
A skizofrén betegek majd fele hall furcsa hangokat a fejében. Ennél ritkább, hogy az érintetteknek vizuális hallucinációi is vannak. Az orvosok még mindig kutatják ezeknek a tüneteknek az okát. Úgy gondolják, hogy a jelenség hátterében agyi elváltozások, örökletes állapotok és a környzet egyaránt szerepet játszhat. Az antipszichotikus gyógyszerek képesek ezen tévképzetek egy részét enyhíteni vagy megszüntetni.
Parkinson-kór
Az ebben a betegségben szenvedő emberek több mint felének vannak hallucinációi vagy téveszméi. A Parkinson-kór jellemzően inkább vizuális hallucinációkat okoz, bár a szakértőknek egyelőre nem sikerült kiderítenie, hogy pontosan miért alakulnak ki ezek a kínzó tünetek. Úgy vélik, akár az agyban, akár a betegség kezelésében beálló változás is kiválthatja, de megfigyelték már más Lewy-testes megbetegedéssel, például demenciával élők körében is. A szakorvosok antipszichotikus gyógyszereket írhatnak fel az érintetteknek, melyek segíthetnek a hallucinációk kordában tartásában.
Alzheimer-kór
Az Alzheimer-kórban szenvedők agyában végbemenő változások okozhatnak hallucinációkat. Az érintettek paranoiával is küzdhetnek, azt képzelve, hogy az emberek el akarják kapni őket. A betegség kezelésre adott gyógyszerek egy része segíthet az agyban zajló vegyi folyamatok kontrollálásában vagy megváltoztatásában.
Migrén
A migrént megelőzi az úgynevezett aura-szakasz, amikor az egyik vagy mindkét szemünk látóterében vakító fényeket, csillámló cikk-cakk vonalakat láthatunk, kialakulhat látótárkiesés, és más vizuális ingerek is. Előforudlhat, hogy közben zsibbadtságot, bizsergést is érzünk a kezeinkben vagy az arcunkon. Ez jellemzően egy órával előzi meg a migrénes rohamot. A szakértők szerint az aurák olyanok lehetnek, mint egyfajta az agyunkon átcikázó elektromos vagy kémiai hullámok. Szerencsére vannak gyógyszerek melyek segíthetnek a migrén kezelésén vagy megelőzésében.
Agytumor
A mentális zavartság az agydaganatok gyakori tünete. Emellett a tumorok okozhatnak feledékenységet, beszédproblémákat, hangulatváltozásokat, sőt vizuális hallucinációkat is. Azaz a beteg olyan dolgokat láthat, ami valójában nincs ott, vagy másképp viselkednek a "látottak", mint általában. Az agydaganatok egy része kezelhető műtéttel, kemo- és/vagy sugárterápiával.
Charles Bonnet-szindróma
Ez egy olyan betegség, amely a nagyfokú látásvesztést szenvedő embereknél vizuális hallucinációkat okoz. Az orvosok úgy gondolják, hogy hamis képek folyamatosan keletkeznek az agyunkban, de amíg a látásfeldolgozás megfelelő, úgy a valódi képek elnyomják azokat. A Charles Bonnet-szindrómával küzdők tudata ép, ezért általában az érintettek túlnyomó többsége magától is rájön, hogy a látni vélt kép nem valós, vagy ha megmondják neki, akkor azt egyből elfogadja.
Alvászavarok
Bizonyos alvási körülmények hallucinációkat okoznak. Ezek általában vizuális hallucinációk, amelyek akkor fordulnak elő, amikor elalszunk vagy felébredünk. Nagyon hasonlítanak az álmokhoz, de valóságosabbnak tűnnek. Egy szomnológus segíthet abban, hogyan alakítható ki helyes életmód, illetve szükség esetén gyógyszeres kezelést is javasolhat.
PTSD
Ritkán, de a posztraumás stressz ( PTSD ) is okozhat hallucinációkat. Ezek általában nem létező hangok és zajok, például állandó fülzúgás. Az ettől szenvedő paranoiásnak érezheti magát. Az ilyen állapot kezelése komplex, egyrészt szükséges hozzá pszichoterápia, másrészt gyógyszerekkel is enyhítetőek a kezdetben sokszor idegtépő tünetek.
Láz
A gyerekek néha hallucinálnak, amikor nagyon magas a lázuk. Ezek a tévképzetek általában néhány perc alatt tovatűnnek. A láz csökkentésével pedig végképp megszűnnek. Ilyenkor a lázcsillapítás mellett fontos a megfelelő folyadékbevitel és pihenés is.
Fertőzések
Néhány súlyos fertőzés vagy betegség, például az agyhártyagyulladás vagy a szeptikus sokk hallucinációkat okozhat. Ezek azonban a fertőzésből való felgyógyulással el kell, hogy tűnjenek. Amennyiben ez mégsem történik meg, feltétlen további kivizsgálást és kezelést igényel.
