Különböző módszerek ismertek ősidők óta az alvásunk elősegítésére: kisgyermekeknél megszokott, hogy a ringatásnak ilyen szempontból (is) sok haszna van. A ritmikus mozdulatokkal altatott gyerekek mélyebben alszanak és könnyebben is elszenderednek. (Ugyanakkor a csecsemőknél rendkívül fontos, hogy a nem alvó vagy rosszul alvó kicsiket nehogy rázni kezdjük, hiszen agysérülést szenvedhetnek: a rázott csecsemő szindróma az egyik - sokszor titokban maradt - halálok a háromévesnél fiatalabbak között.)
Speciális hintaágy felnőtteknek
Nem csak a kisbabákat nyugtatja meg ugyanis a ritmusos, hintázó mozgás. A felnőttekre is igaznak bizonyult ez, amikor a svájci kutatók egy speciális "hintaágyat" kreáltak. Délutáni szundikálás alatt vizsgálták ezután az eleve jó alvó férfiak "hintaágyas alvás közbeni" agyhullámait, majd az eredményeket összevetették a hagyományos ágyban alvók méréseivel. "Mindenki gyorsabban aludt el a hintaágyban, ráadásul mélyebben is aludtak, így kipihentebben ébredtek" - összegezték a neurológusok a vizsgálat tanulságait.
Nem véletlen az sem, hogy nagyanyáink, nagyapáink otthonában annyi hintaszék volt, amelyet a modern világ (és főleg a szögletes formák iránt rajongó egyes modern lakberendezők) előszeretettel irtottak ki otthonainkból. Egy német kutató évtizedes munkája is bizonyítja, hogy az idősotthonokban, de lakásunkban is jól jöhet egy-egy ilyen bútordarab. A Die Welt című német lap írásából
1 kiderül ugyanis, hogy a ringatás nemcsak az alvást segíti elő, hanem ugyanúgy, ahogy a gyermekeknél, a felnőtteknél is hat az egyensúlyszervünkre.
Márpedig ennek az érzékszervünknek (amely a fülünkben van) is szüksége van stimulációra. Így megfigyelték, hogy azok az idős emberek, akik nehezen mozognak, vagy azok a személyek, akik mozgásukban valamilyen ok miatt korlátozottak, rendkívül kedvezően reagáltak az enyhe ringatásra, például a hintaszékben ingázásra.
Vagyis minden korosztálynak szüksége van "egyensúlyszervi stimulációra", azaz finom ingerlésre. A ringatás, hintázás csökkentheti a fájdalmakat (súlyos mozgásszervi problémák esetén), de egyfajta kellemes érzést is kelt az emberekben, ami általános hangulatjavulást is eredményezhet. Ezt a németül "bazális stimulációnak" (Basale Stimulation) nevezett módszert felnőttek esetében Németországban a landaui egyetemi kutatóhelyen fejlesztették ki, és ez is az érzékszervek aktiválásán alapul. A módszert itt Andreas D. Fröhlich dolgozta ki 1975-től: akkor még testileg és szellemileg korlátozott képességű gyermekek számára. Később újszülöttekre is alkalmazni kezdték a metódust. Egy másik, észak-német egyetemen aztán Christel Birnstein professzor a módszert a demenciában szenvedő, illetve valamilyen sérülés miatt súlyosan mozgáskorlátozott személyekre is alkalmazni kezdte.
Fröhlich professzor az időközben már szabadalmaztatott eljárásról elmondta a Die Weltnek, hogy az egyensúlyszervünk aktiválása a térérzékelésünket és a gravitáció érzékelését is elősegíti - mozgáskorlátozottak esetében ennek az átlagembereknél nagyobb szerepe is lehet. Ám nemcsak például aegyenesebb tartásunkat javíthatja ez a "bazális stimuláció", hanem az általános jóllétünkre is pozitívan hathat.
Közérzetünket is javítja a ringatás
Megnyugtató, stresszoldó hatása van tehát az enyhe, finom ringatásnak, és ezáltal van szerepe abban is, hogy megfelelően könnyű elalváshoz, azután pedig mélyalváshoz jusson a szervezetünk. Így a függőágyaknak, a lágy ringatásnak jelentős szerepe lehet nemcsak alvásunk, hanem általános közérzetünk javításában is. A fájdalomcsillapításra is hatékonynak bizonyult egyébként a módszer - derült ki más kutatásokból, idézte fel a német lap.
Mindez mutatja, hogy szervezetünk legkülönbözőbb részeire hathat jótékonyan a ringatás, de legfőképpen az alvásban segíthet: mélyebben aludhatunk és kipihentebben ébredhetünk általa.
