A matematika már az ókorban a mindennapok része volt, azóta pedig az élet számos területén segíti az emberiség fejlődését. Most azonban egy újabb felhasználási módjára derült fény: rájöttek, hogy társas kapcsolatainkat is meghatározza, sőt már óvodáskorú kisgyerekek is ezt hívják segítségül.
Segít a beilleszkedésben
A kanadai székhelyű Waterloo-i Egyetem kutatói szerint a baráti kapcsolatok feltérképezésében statisztikai információkat hívunk segítségül. Eredményeik szerint már egy ötéves gyerek is képes arra, hogy belépve egy szobába a szociális jelzésekre vonatkozó statisztikai adatok alapján megállapítsa: ki kinek a barátja – írta meg a MedicalXpress. Az a képesség, hogy felismerjük, más emberek kötődnek-e egymáshoz, döntő fontosságú a mindennapi életben – mondta Ori Friedman, a Waterloo-i Egyetem fejlődéslélektannal foglalkozó professzora. Úgy véli, amikor egy felnőtt új munkahelyre vagy egy gyermek új osztályközösségbe kerül, akkor is ezek az ítéletek segítenek felmérni a baráti kapcsolatokat. Így tehát a beilleszkedésben is segítségünkre vannak.
Ovisok is ezt alkalmazzák
A kutatók öt vizsgálatban összesen 528 felnőttet és 135 gyereket kérdeztek meg, hogy megvizsgálják, hogyan az emberek használják a statisztikai információkat, amikor társas kapcsolatokat feltételeznek. A résztvevőknek szociális hálózatok diagramjait mutatták be, amelyeken a két főszereplő és a csoport többi tagja közötti kapcsolatokat vonalakkal jelölték. Azt mondták nekik, hogy ezek a vonalak barátságot jeleznek, a két főszereplőt összekötő vonalat azonban nem jelölték. Ezután megkérdezték tőlük: mennyire valószínű, hogy a két főszereplő barátok. Mint kiderült: mind a gyerekek, mind a felnőttek azt gondolták, hogy a két főszereplő között akkor lehet barátság, ha sok átfedés van a közös társadalmi kapcsolataikban.
„Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a gyerekek és a felnőttek társadalmi kapcsolatokra következtetnek, ha az emberek hasonlóságot mutatnak egymással, de a miénk az első, amely azt vizsgálta, hogy az emberek hogyan jósolják meg a társadalmi kapcsolatokat kizárólag statisztikai információk alapján” – mutatott rá Claudia Sehl. A Waterloo-i Egyetem Pszichológiai Tanszékének doktorjelöltje szerint a résztvevők a hálózat méretéből a társas kapcsolatok erősségére is tudtak következtetni. A kutatók azt tervezik, hogy eredményeik alapján megvizsgálják majd azt is, hogy ezek a következtetések más, nem szociális hálózatokra is általánosíthatók-e.
