A japán Tsukubai Egyetem és a kínai Pekingi Egyetem Élettudományi Iskolájának kutatócsoportja összefüggést talált az agy dopamintermelése és a REM-alvás, azaz az alvás álmodási fázisának beindulása között. A kutatók egérkísérletekkel igazolták, hogy a dopamintermelés közvetlenül azelőtt nőtt meg, hogy az agy a REM-alvásba lépett volna, míg a nem-REM ciklusok során nem következett be hasonló változás - derült ki a Science című folyóiratban megjelent preprint tanulmányból.
Alvásfázisok
Az éjszakai alvás 90-120 perces alvásciklusokból áll, amelyek 4-6-szor váltják egymást az éjszaka folyamán. Az alváson belül elkülönítjük a REM és a nem-REM alvási szakaszokat. A REM (rapid eye movement - gyors szemmozgás) alvás az alvásidő 20 százalékában figyelhető meg. Jellegzetessége, hogy az agyi tevékenység hasonló, mint ébrenlét vagy szendergés esetén, gyors szemmozgások jelennek meg, az izomtónus viszont megszűnik. Az álmok ebben a szakaszban jelennek meg.
A nem-REM-alvás teszi ki az alvásidő 80 százalékát, és négy fázisra osztható. Az ébrenlét és alvás közti átmenet az 1. stádium, a szendergés, amely az alvás 5-10 százalékát jelenti. Az izmok tónusa csökken, a szemmozgások lassulnak, pislogás nincs. A 2. stádium a felületes alvás, amely az alvási idő 50 százaléka. Az izmok tónusa tovább csökken, a szemmozgások megszűnnek. A 3. fázist mélyalvásnak is nevezzük, amely az alvásidő 5-10 százalékát teszi ki. Ilyenkor a legnehezebb az embert felébreszteni. A 4. fázis a mély alvás, amely felnőtteknél az alvási idő 15-20 százalékát alkotja, a gyermekeknél viszont ennél nagyobb, idős korban pedig sokkal kisebb az aránya.
A kísérlet
A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy mi történik az agyban az alvási ciklusok során. Ennek érdekében ún. optogenetikai manipulációt alkalmaztak egereken. Az eljárás lényege, hogy fénnyel szabályozzák a genetikailag módosított idegsejtek működését. Ebben az esetben kék fénnyel váltották ki az agy dopaminrostjainak izgalmát alvás közben. A kutatók arra jutottak, hogy az agy középső halántéklebenyének (amigdala) sejtjei a különböző alvási ciklus alatt különbözőképpen aktiválódnak. Az amigdalának egyébként elsődleges szerepe van az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában, illetve a társas kapcsolatok kialakításában.
A legfontosabb felfedezés az volt, hogy a dopamintermelés közvetlenül azelőtt nőtt meg, hogy az agy a REM-alvásba lépett volna, míg hasonló változás nem következett be a nem-REM ciklusok során. Illetve a dopaminnal mesterségesen stimulált egerek a nem-REM fázisból a REM-fázisba "ugrottak". A kutatók szerint mindez azt is jelenti, hogy a bazolaterális amigdala dopamintermelésének serkentése segíthet az alvászavarokkal küzdő emberek millióin. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek az amigdala és az alvás összefüggésének jobb megértéséhez - írták.
