Az angolul doomscrolling névre hallgató szokás valószínűleg mindannyiunkat érint. A közösségimédia-felületek céltalan, automatikus, végtelen görgetése mára sok ember mindennapi rutinjának részévé vált. Különösen a rövid videós tartalmak, például a TikTok-videók, az Instagram Reels, a YouTube Shorts és társaik vették át az uralmat okostelefonjaink kijelzői, és ezáltal életünk jelentős része felett is.
Miért nem tudjuk letenni a telefont?
Miért csináljuk újra és újra ezt, és mi az, ami visszahúz bennünket? A kutatók jelenleg is keresik a választ, de a magyarázat valószínűleg összetettebb, mint gondolnánk – írja a Psychology Today.
A közösségi média mint játékgép
Sokan vizsgálják a telefonjainkhoz fűződő erős kötődésünket annak ellenére, hogy nincs hivatalos diagnózis erre a jelenségre. Jelenleg a szerencsejáték-függőség az egyetlen hivatalosan elismert viselkedési addikció, a két jelenség között azonban számos hasonlóság figyelhető meg. Valójában a közösségi médiával kapcsolatos megszállottságot vizsgáló kutatások jelentős része a szerencsejáték-függőségről szóló korábbi eredményekre épül.
A szerencsejáték egyik leginkább függőséget okozó jellemzője a jutalom kiszámíthatatlansága: éppen az tartja vissza újra és újra a játékosokat a nyerőgépekhez, hogy csak időnként nyernek. Hasonlóképpen azt is vizsgálták, miként járul hozzá hírfolyamaink változatossága az úgynevezett végtelen görgetéshez való késztetéshez.
Nem minden videó kínál olyan tartalmat, amely érdekel bennünket, ami egyrészt még értékesebbé teszi a valóban jó vagy szórakoztató videókat, másrészt fenntartja a jutalom várakozását is. Ez az az előrevetített izgalom, amelyet akkor érzünk, amikor a következő videóra lapozunk, kíváncsian várva, mi következik. Éppen ez a változékonyság ösztönöz bennünket a további görgetésre, ugyanúgy, ahogy a nyerőgépek játékosait is a csábító bizonytalanság tartja játékban.
A dopamin szerepe
A dopamin az egyik olyan ingerületátvivő anyag, amely kulcsszerepet játszik a jutalmazás biológiai folyamataiban, ezért a függőségekkel kapcsolatos kutatások központi témája. A közösségi média és a végtelen rövid videók fogyasztása esetében azonban a dopamin pontos szerepe még nem teljesen ismert.
Egy kutatás meglepő eredményre jutott: a dopaminszintézis közvetett negatív összefüggést mutatott a közösségi médiában töltött idővel. Más szóval minél több időt töltöttek a résztvevők a közösségi platformokon, annál kevesebb dopamintermelést mértek náluk. Bár ez nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot, az eredmény ellentmond annak az általános feltételezésnek, hogy az impulzív tevékenységek dopaminlöketet váltanak ki, amely magyarázatot adhat a függőségekre.
Egy másik vizsgálat ugyanakkor azt találta, hogy a fokozott közösségimédia-használat nem mutatott összefüggést a dopaminszintézis egyik közvetett mérőszámával. A két kutatás együtt arra utal, hogy bár a közösségi média használata sok szempontból hasonlít más viselkedési függőségekhez, a dopaminrendszerrel való kapcsolata jóval összetettebb lehet, mint azt korábban feltételeztük.
A jutalomnak sokféle formája van
A közösségi média használata során kapott „jutalom” nem olyan egyértelmű, mint egy kaszinóban nyert pénzösszeg. A görgetésből származó elégedettség sokrétű lehet: megjelenhet az újdonság élményeként, a humor forrásaként, információszerzésként, társas tájékozódásként, várakozásként vagy akár az unalom elűzésének eszközeként.
Nem meglepő tehát, hogy a kutatások nehezen tudják számszerűsíteni ezt az újfajta társadalmi függőséget, hiszen számos olyan funkciót tölt be a tudatalattinkban, amelyek nehezen mérhetők. Elképzelhető azonban, hogy a görgetés leküzdésének kulcsa éppen annak felismerése, hogy személy szerint mit találunk annyira élvezetesnek a közösségi médiában.