Ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, koncentrációs zavart és izzadást tapasztal ébredés után, könnyen lehet, hogy éjszakai légzéskimaradásról van szó. Dr. Molnár Viktória, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika tanársegédje azt tanácsolja, hogy horkolás esetén mindenképpen vizsgáltassuk ki annak okát, hiszen a légzéskimaradással társuló éjszakai horkolás komoly szövődményeket is okozhat - olvasható a Semmelweis Egyetem oldalán .
A magyarok mintegy harmada horkol
A magyar lakosság megközelítőleg 10-30 százaléka horkol. Ebből körülbelül 5 százalék szenved középsúlyos vagy súlyos obstruktív alvási apnoéban . A horkolás a felső légutak alvás alatti ellazulásakor az átáramló levegő által okozott hangjelenség, aminél alapvetően két típust különböztetünk meg.
A jóindulatú horkolásos hangjelenség tulajdonképpen csak egy zavaró hanghatás, nem kíséri más panasz. Az úgynevezett obstruktív alvási apnoé szindrómához társuló hangjelenségnek pedig jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás. Utóbbi sokkal veszélyesebb, mivel ilyenkor elzáródnak a felső légutak, aminek következtében az alvó ember akár 10 másodpercnél is hosszabb ideig nem jut levegőhöz. Ez a folyamat egy éjszaka során akár százszor is megismétlődhet, megakadályozva ezzel a mély alvás kialakulását - magyarázza a szakértő.
Komoly szövődményei lehetnek
Ha a horkolás az obstruktív alvási apnoé szindróma részeként jelentkezik, és légzéskimaradás is társul hozzá, annak komoly szövődményei lehetnek: cukorbetegséget, magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, szívinfarktust, stroke-ot, de akár szexuális zavarokat és demenciát is okozhat. Az alvási apnoéban szenvedők ráadásul 2-3-szor annyi közlekedési balesetet is okoznak, mint egészséges társaik - figyelmeztet a szakember.
Amennyiben a horkolás tartósan fennáll, érdemes kivizsgáltatni mi áll a hátterében. Ha valaki kellő mennyiségű alvás ellenére is fáradt, aluszékony, ingerlékeny, fáj a feje, koncentrációs zavarokkal küzd, éjszaka gyakori vizelési ingere van, esetleg izzad, akkor nála a horkolás nagy valószínűséggel légzéskimaradással társul.
Hogy deríthetjük ki a horkolás okát?
A fül-orr gégészeti rendelésen első lépésként kikérdezik a beteget az alvási szokásairól, valamint felmérik a társbetegségeket és a rizikófaktorokat. Ezután pedig egy alapos fül-orr-gégészeti állapotfelmérés következik. Itt már bizonyos anatómiai eltérésekből következtetni lehet a horkolás okára.
Hogy zajlik a vizsgálat?
Amennyiben egyszerű horkolásról van szó, akkor altatásos endoszkópos vizsgálat során az orron keresztül levezetett endoszkóppal megnézik, hogy a légutak melyik része esik össze, hol keletkezik maga a hang. Amennyiben a vizsgálat során felmerül az alvás közbeni légzéskimaradás gyanúja, a beteg kap egy műszert, amivel otthon, saját megszokott környezetében tudják vizsgálni a szervezet alvás alatti működését, illetve annak kóros eltéréseit. Az eredmények kiértékelése után megállapítható, hogy milyen súlyosságú légzéskimaradásról van szó - magyarázza a szakember.
A beteg kivizsgálása ezt követően az alváslaborban folytatódik, ami egy éjszakás befekvést igényel. Így viszont az előbb említett szűrővizsgálathoz képest jóval több paramétert meg tudnak figyelni, így részletesebb képet kapnak a beteg alvásáról. Az endoszkópos vizsgálatot az alvási apnoés betegeken is el kell végezni, azzal a különbséggel, hogy nem vibrációt, hanem elzáródást keresnek.
Hogyan kezelhetjük a problémát?
Egyszerű horkolás esetén többféle kezelés is lehetséges. Amennyiben a horkolás túlsúllyal összefüggésben jelentkezik, akkor jellemzően a fogyással párhuzamosan csökken a horkolás mértéke is.
Léteznek különböző eszközös terápiák is, mint például az úgynevezett lágyszájpad-előemelő: ezt a beteg éjszakára behelyezi a szájába és a lágyszájpadot lehet kicsit előrébb húzni vele, amivel eredményesen kezelhető a terület rezgése miatt kialakult horkolás. Az állkapocs-előemelő eszköz pedig egy kivehető fogszabályozóhoz hasonlít. Célja, hogy az alsó állkapcsot előrébb húzza. Ez abban az esetben hasznos, ha a horkolás kiváltó oka a nyelvgyök hátraesése. A sima horkolásos panasz műtéti megoldással is eredményesen kezelhető, azonban műtét minden esetben csak alvás alatti endoszkópos vizsgálatot követően történhet - mondja Dr. Molnár Viktória.
Középsúlyos vagy súlyos fokú obstruktív alvási apnoé esetében a leghatékonyabb az úgynevezett pozitív nyomású légsínterápia. Ezzel a lélegeztetőgéphez hasonló készülékkel az elzáródások mesterségesen megszüntethetők. Légzéskimaradás esetén a műtéti eljárás kevésbé hatékony, egyes anatómiai eltéréseket pedig nem is tudnak operálni.
