Március 24-től 6 héten át kérdezték a gyerekeket élelmiszerbiztonsággal, minőséggel, bevásárlással, otthoni ételkészítéssel és tárolással kapcsolatban. Kiderült, mennyire felkészültek a legfiatalabb vásárlók!
"A kvízeket 2555, 6-14 éves gyerek töltötte ki. A diákok közül 64,8 százalék rendszeresen, 32,9 százalék néha, míg 2,3 százalék nem, vagy csak nagyon ritkán szokott boltba járni" - mondta el Matolcsy Miklós, a PontVelem Nonprofit Kft. ügyvezetője.
A hűtőszekrény szerepe kiemelkedő fontosságú az otthoni élelmiszertárolásban, ezért számos kérdés vonatkozott a hűtésre. Mindössze a gyerekek 78,6 százaléka tudta helyesen, hogy a nyersanyagokat el kell különíteni a fogyasztásra kész ételektől, pedig a keresztszennyeződések számos megbetegedést okoznak. Még kevesebben voltak azzal tisztában (43,7 százalék), hogy a nyers húst nem szabad felülre tenni a hűtőben. A gyerekek csaknem fele (45,2 százalék) a hűtőgép helyes hőmérsékletét sem találta el: az ajánlott 4oC körüli hőmérséklet helyett 8 és 12oC közé állították volna a szabályozógombot. Szerencsére azonban szinte mindenki (92,7 százalék) jól tudta: a hűtőbe nem szabad meleg ételt betenni.
A felmérés kitért az egyik legizgalmasabb tévhitre, a penészes lekvár esetére. Azt kérdezték a gyerekektől, hogy szerintük ehető-e még az a lekvár, amelyen penészfoltok jelennek meg. 31,4 százalék már gyerekkorban elsajátította a rossz választ: ehető, de előtte el kell távolítani a felszínéről a penészt. További 5 százalék ráadásul úgy vélte, hogy nincs is probléma a penésszel. A többség (63,6 százalék) azért szerencsére nem ette volna meg a lekvárt.
Jelentős pozitívum, hogy a gyerekek a felnőtteknél sokkal inkább felismerik a fogyasztó felelősségét: 24,7 százalékuk szerint a lakosság hibájából következik be a legtöbb élelmiszer okozta megbetegedés. 95,8 százalékuk nyitott lenne egy élelmiszerekről szóló tantárgyra is.
"Megállapíthatjuk, hogy a szülő szerepe fontos az élelmiszerekkel való ismeretszerzés terén" - magyarázta dr. Kasza Gyula, a NÉBIH szakértője. "Azok a gyerekek, akik rendszeresen, vagy alkalomszerűen elkísérik szüleiket a bevásárlásokra, helyesebben válaszoltak a kérdésekre. A nemek szerepe már gyermekkorban is kirajzolódik: a lányok sokkal tudatosabban észlelik és kezelik a kockázatokat, mint a fiúk, de mindannyiukat érdekelték ezek a kérdések" - folytatta.
"A program elérte elsődleges célját: több ezer gyereket, sok szülőt és pedagógust sikerült megnyernünk annak, hogy közösen gondolkodjunk az élelmiszerbiztonság legfontosabb kérdéseiről" - hangsúlyozta dr. Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke. "Jelentős kihívás a háztartások helytelen élelmiszertárolási és ételkészítési gyakorlata miatt bekövetkezendő megbetegedések számának csökkentése. Ez jelenleg az összes bejelentett élelmiszer-eredetű megbetegedéssel járó esemény 75-85 százalékát teszi ki. Ezért fontos, hogy a környezettudatosság, a biztonságra nevelés, a vásárlás, sütés-főzés vagy akár a készételek tárolása során alkalmazandó alapszabályok oktatása már kisgyermekkorban elkezdődjön" - tette hozzá a NÉBIH elnöke.
