Ha az elmúlt évek legfelkapottabb wellness- és életmódtrendjeit kulcsszavakban próbálnánk csokorba gyűjteni, a mindfullness biztosan szerepelne benne. Ez a buddhista tanokon alapuló meditáció az egyén érzéseire, gondolataira, testi élményeire fókuszál anélkül, hogy az érzései felett ítélkezne vagy szubjektív módon vizsgálná azt. A technikát gyakran stresszoldásra, szorongás csökkentésére és az általános jóllét fokozására ajánlják, viszont nem mindenkinek való. A Conversation cikke összefoglalta, miért lehet bizonyos esetekben problémás, és milyen "mellékhatásokat" eredményezhet.
Nem jó mindenkinek a mindfullness?
A tudatos jelenlétként is ismert mindfullness lényege, hogy a jelen pillanatra összpontosítsunk, és kizárjuk elménkből a kapcsolódó múltbeli események emlékét, illetve a jövőre vonatkozó aggodalmainkat, feltételezéseinket. A módszernek sok követője van, véleményük szerint ez a fajta önfigyelem tökéletesen alkalmas arra, hogy megváltoztassuk gondolkodásmódunkat, és jobban érezzük magunkat. Úgy tartják, hogy a technika csökkenti a szorongás mértékét, javítja a kognitív folyamatokat, sőt még a sportteljesítményt is képes növelni. Egyeseknél viszont – több más meditációs technikával egyetemben – valamiért éppen a fordított hatást váltja ki, súlyosbítva a különböző mentális panaszokat.
A jelenséget nem napjainkban figyelték meg először, már 1500 éves indiai iratokban is szó esett róla. A különféle meditációs technikák hatásait taglaló buddhista írások is megemlítik, hogy egyeseknél az elmélyedést követően szorongást és depressziót tapasztaltak – vagyis olyan tüneteket, amelyeket elvileg éppen hogy enyhíteni hivatott ez a tevékenység.
Ezt egy 2022-es amerikai kutatás is megerősíti, amelyben 953 rendszeresen meditáló résztvevőt vizsgáltak. Meglepő módon több mint 10 százalékuk számolt be olyan negatív hatásokról, amelyek legalább egy hónapig tartottak, és jelentős befolyással voltak a mindennapi életükre. Egy másik kutatás ezeket a negatív mellékhatásokat gyűjtötte össze: a válaszadók legtöbbje szorongásról és depresszióról, rettegésről és téveszmékről számolt be. A tanulmány azt is kimutatta, hogy a mellékhatások olyan embereknél is előfordulhatnak, akiknek korábban nem voltak mentális egészségügyi problémáik.
A nyugati világban is régóta vannak bizonyítékok ezekre a mellékhatásokra. 1976-ban Arnold Lazarus klinikai pszichológus, a kognitív-viselkedéstudományi mozgalom kulcsfigurája azt mondta, hogy a meditáció, ha válogatás nélkül alkalmazzák, „súlyos pszichiátriai problémákat, például depressziót, izgatottságot és akár skizofrén dekompenzációt” okozhat.
Különösen aggályosak azok a kutatások, melyek gyerekeket érintenek. Egy brit vizsgálatban 11-14 éves diákoknál azt találták, hogy a mindfulness gyakorlatok nem javították jelentősen a mentális jóllétet a kontrollcsoporthoz képest, sőt olyanoknál, akik mentális kockázatokkal bírtak, akár negatív hatások is megjelentek.
Miért lehet negatív hatása meditációnak?
A szakemberek szerint az alábbi okok állhatnak annak hátterében, hogy a meditáció egyeseknél visszafelé sül el, és éppen hogy rontja a mentális egészséget.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
- Érzelmek felszínre hozása: a meditáció – különösen a mindfulness, vipassana vagy más mélyebb “insight” jellegű technikák – arra ösztönzik az embert, hogy ne meneküljön el a negatív gondolatok vagy érzések elől, hanem jelen legyen velük. Ez azt jelentheti, hogy olyan dolgok, amiket eddig elnyomott vagy figyelmen kívül hagyott, felszínre törnek, ami átmenetileg szorongást, depresszív hangulatot, akár félelmeket is generálhat.
- Rumináció: a meditáció általában önvizsgálatra, az érzelmek vizsgálatára ösztönöz. Ha valakinél erős a rumináció (amikor ugyanazokat a gondolatokat ismételgeti az elme, gyakran negatívakat), a folyamat “elkalandozhat” negatív irányba és felerősíthet egyes negatív érzelmeket. Egy tanulmány azt találta, hogy a rumináció és a szorongás jelentős közvetítő (mediátor) tényezők a mindfulness és a depresszió/szorongás kapcsolatában.
- Túlzott elvárások: ha valaki nagyon erősen bízik abban, hogy a meditáció teljes lelki békét vagy folyamatos boldogságot hozzon, akkor könnyen csalódás érheti, ez ugyanis önmagában nem megoldás minden lelki eredetű problémára. Mindez kudarcélményt és túlzott önkritikát gerjeszthet, ami idővel fokozhatja a szorongást vagy a depresszív érzéseket.
- Pszichés zavarok: ha olyasvalaki alkalmaz meditációt, aki már valamilyen pszichés betegséggel vagy traumákkal küzd, nagyobb eséllyel tapasztalhat negatív hatásokat. De fontos, hogy a kutatások szerint nem csak ilyeneknél fordul elő – vannak olyan esetek is, akiknek nincs korábbi diagnózisa.
Legjobban: