Az utóbbi években valóságos reneszánszát éli a kovászos kenyér: sokan egészségesebb, táplálóbb alternatívának tartják a hagyományos, élesztővel készült pékárukkal szemben. De vajon tényleg mindenkinek jó választás?
A kovászos kenyér hatásai
Az ilyen típusú pékáru különlegessége az erjedési folyamatban rejlik: a benne található baktériumok már a készítés során elkezdik lebontani a gabonát. Ennek köszönhetően:
- könnyebben emészthető;
- több tápanyagot tartalmaz;
- kevésbé emeli meg hirtelen a vércukorszintet, így hosszabb teltségérzetet okoz.
Emellett vitaminokban, ásványi anyagokban és prebiotikumokban is gazdag, ami támogatja a bélflóra egészségét.
Nem mindenkinek való
Sokan azért választják a kovászos kenyeret, mert kevésbé okoz puffadást vagy emésztési panaszokat. A fermentáció során ugyanis a glutén egy része lebomlik, így egyesek számára jobban tolerálható. Fontos azonban, hogy a kovászos kenyér készítésekor a fermentációval a gluténtartalom csak kis mértékben csökken, ezért a kovászos péktermékek fogyasztása továbbra sem biztonságos, ha valaki gluténérzékeny.
A gluténérzékenyek számára gondot jelentő fehérje továbbra is jelen lesz a kenyérben, így cöliákiásoknak a kovászos búza és rozskenyér is élethosszig kerülendő
– hangsúlyozta korábbi Facebook-posztjában a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ)
Figyeld az összetevőket!
A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nem minden, boltban kapható „kovászos” kenyér valódi. Sok termék gyorsított eljárással, élesztő hozzáadásával készül, így nem biztos, hogy rendelkezik a hagyományos kovászolás előnyeivel. Éppen ezért érdemes figyelni az összetevőkre és a készítési módra is.
