Miért alakul ki a salétromos fal?
Ha otthonunk szigetelése megsérült vagy elöregedett, akkor a víz, a nedvesség könnyűszerrel utat törhet magának a legszűkebb nyíláson is. Ha pedig a víz bejut a falba és a kapillárisokon keresztül elindul fel a szerkezetbe, az igazán komoly gondokat tud okozni. A víz először a vakolatot áztatja el, majd távozik a falból pára formájában. Ennek következtében nő aztán a helyiség páratartalma , ez pedig tökéletes környezetet biztosít a penész szaporodásához.
A penészgombák akár új építésű épületekben is könnyen elszaporodhatnak. Nagyszerű körülményeket teremt a penésznek, hogy a téli hónapokban a kinti hideg és a benti fűtés miatt sok lakásban megnő a páratartalom, a levegő pedig nyirkos lesz. Penésszel a legtöbb esetben az épületek rosszul szigetelt külső falain vagy hőhidak mentén találkozhatunk, de megjelenhetnek a lakás nedvesebb pontjain is, a fürdőszobai, konyhai mosdó körül vagy a cserepes virágok földjén. A penész két leggyakrabban előforduló fajtája az Aspergillus, azaz a fekete penész, valamint a Penicillium, azaz a zöld penész.
A víz tehát már önmagban is súlyos károkat tud okozni, a bajt pedig csak tovább tetézik a benne oldott ásványi anyagok. Ha ugyanis a víz elpárolog, a benne lévő oldott ásványi anyagok kiülnek a falra és kialakul a salétrom – ezt a jelenséget nevezzük egyébként sóvirágzásnak. A salétrom tartós jelenléte pedig nem csak kellemetlen, dohos szagot áraszt, de még az emberi szervezetre is károsan hat. A dohos szag ráadásul beivódik a bútorokba, függönyökbe, sőt még a szobában tárolt ruhákba is.
A nedves falakon a vakolat aztán idővel felpúposodik, elválik a faltól, a rajta lévő burkolat pedig (például a csempe) megrepedezik. Ha tehát otthonunkban repedező burkolattal találkozunk, akkor tudnunk kell, hogy a jelenség a fal nedvesedésére, vízszigetelési problémákra is utalhat.
Súlyos egészségügyi kockázattal járhat
Az esztétikai problémánál sokkal nagyobb gond, hogy a nedves, befelé is párologtató falak könnyen penészednek, a szoba levegője dohos lesz, ez pedig az egészségünkre is káros lehet. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) álláspontja szerint a penészes környezet számos egészségügyi kockázatot hordoz magában, ezek a kockázatok pedig különösen a légzőszervi panaszoktól szenvedőkre jelenthetnek veszélyt.
A penésznek olyan melléktermékei is lehetnek, melyek erőteljesen allergizálhatnak, irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak . A penészérzékenység tünetei közé tartozik az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. Hasonló panaszokkal jár tehát, mint akármilyen más allergia.
De a penész azokra a legveszélyesebb, akinek az immunrendszerét egy másik betegség már legyengítette. A legérzékenyebbeknél, a légzőszervi betegségtől szenvedőknél vagy a legyengült immunrendszerűeknél a penész fokozhatja a már meglévő betegségek tüneteit, de ha sokáig penészes környezetben vannak, akkor újabb betegségeket is okozhat. Különösen az asztmások vannak veszélyben. Bizonyos penészgombafajták súlyos tüdőbetegségeket, fertőzéseket, a tüdő szöveteinek hegesedését is okozhatják.
Mit tehetünk?
Először is azzal kell tisztában lenni, hogy mit nem érdemes tenni. A salétromos, vizes falak problémáját látszatintézkedések nem fogják megoldani. Tehát azzal, hogy egyszerűen csak lefestjük, vagy lambériával megpróbáljuk elfedni, valójában nem oldunk meg semmit, sőt. Lehet, hogy ideig-óráig el tudjuk fedni a problémát, ám később akár nagyobb is lehet a baj.
Ha valói megoldást szeretnénk a problémára, akkor az első és legfontosabb lépés, hogy ki kell derítenünk a vizesedés okát. Alapvetően kétféle vizesedést különböztetünk meg: a külsőt és a belsőt. Egyszerűbb dolgunk van, ha a falunk kívülről ázik, például egy nyitva maradt ablak, vagy egy rosszul záródó zuhanyzó miatt. Ilyenkor egész egyszerűen a nedvességforrásokat kell kiiktatnunk. Sokkal bonyolultabb a helyzet, ha belső vizesedésről van szó, tehát ha a fal belülről szívja magába a nedvességet. Ebben az esetben nincs más választásunk, vissza kell bontani a falat egészen a hibás rétegekig és helyrehozni a szigetelést. Amíg ezt nem tettük meg, hiába próbáljuk meg újabb és újabb festékréteggel elfedni a problémát, a felület mindig le fogja dobni magáról a rétegeket. Ha viszont sikerült kiküszöbölnünk a probléma okát és helyrehozzuk a szigetelést, akkor utána nyugodtan festhetjük, dekorálhatjuk a falat a kedvünk szerint.
