Tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális közegészségügyi problémának nyilvánította a magányt, amelynek lehetséges egészségügyi következményeit az erős dohányzáshoz hasonlította, hangsúlyozva, hogy a társadalmi elszigeteltség nem ismer életkort vagy határokat. A STADA Health Report 2024 eredményei alátámasztják ezt. A 23 európai országban – köztük Magyarországon – végzett felmérés alapján az európaiak több mint fele (52 százalék) szinte mindig, gyakran vagy alkalmanként magányosnak érzi magát. Mind közül Lengyelországban (61 százalék), Finnországban és Svédországban (59-59 százalék), Szlovákiában (58 százalék), Olaszországban és Kazahsztánban (57-57 százalék) érzik magukat a legmagányosabbnak az emberek. A magyarok 56 százaléka vallotta magát valamilyen szinten magányosnak, ezzel a magyar a hetedik legmagányosabb európai nemzet – írja lapunkhoz eljuttatott közleményében a STADA.
A túl sok munkával magyarázzuk leginkább a magányt
Ahogy Európa-szerte, úgy Magyarországon is a túl sok munkával magyarázzák a legtöbben a magányt. A magyarok negyede úgy érzi, hogy nem marad elég ideje társas kapcsolatokra amiatt, mert túl sokat dolgozik. A második leggyakrabban említett ok a partner, családtag vagy barát elvesztése, valamint a rossz egészségi állapot vagy a mobilitási problémák. A nők lényegesen magányosabbnak érzik magukat, mint a férfiak, és sokkal gyakrabban említik a gyermekgondozási feladatokat a magányosság érzésének okaként. A home office munkavégzés csak a magyarok 12 százalékánál hozható összefüggésbe a magánnyal. Csak minden tizedik magyar gondolja úgy, hogy a magányának oka az, hogy túl sok időt tölt közösségi médiával vagy számítógépes játékokkal.
Azt feltételezhetnénk, hogy az idős embereket különösen érinti a magányosság érzése. A STADA Health Report 2024 eredményei alapján ennek éppen az ellenkezője igaz: minél fiatalabb valaki, annál inkább érzi magát egyedül. Riasztó adat, hogy a magyar 18 és 24 év köztiek közül tízből heten érzik magukat magányosnak valamilyen mértékben. Az életkor előrehaladtával egyre csökken a magányoság érzése. Azok többsége, akik arról számoltak be, hogy sok vagy elég időt töltenek a közösségi médiában, lényegesen nagyobb valószínűséggel tapasztalják a magányosság érzését, mint azok, akik korlátozzák a képernyő előtt töltött idejüket. Azok, akik sok időt töltenek online, szintén hajlamosabbak a súlyos magányra, mint azok, akik kevesebb időt töltenek így. Ami a témával kapcsolatos öntudatosságot illeti, a fiatalok előtt még hosszú út áll. Magyarországon a 18 és 24 évesek negyede, a 25 és 34 év köztiek 14 százaléka tulajdonítja magányérzetét a közösségi médiában vagy számítógépes játékokkal eltöltött sok időnek.
A többség magányérzete nem súlyos
Nagyjából az európaiak 63 százaléka, a magyaroknak pedig 77 százaléka írja le magányosságát – bármennyire is gyakori – nem súlyosnak. Megállapítható, hogy összességében azok az emberek, akik elégedettek a külsejükkel és jó a mentális és fizikai egészségük, kevésbé érzik magukat magányosnak. „A magány bármelyik formája komoly hosszú távú következményekkel járhat. A nyilvánvalókon túl, mint például a depresszió és a szorongás, növeli a stroke, a szívbetegség, a 2-es típusú cukorbetegség, a függőség és a demencia kockázatát is” – hívja fel a figyelmet dr. Váradi György, a STADA magyarországi ügyvezetője.
A magány és a hozzá kapcsolódó mentális egészségügyi problémák orvoslására a magyarok többsége jobb gazdasági helyzetet és a munka és a magánélet kielégítőbb egyensúlyát szeretné. További javaslatok között szerepel a szabadidős tevékenységek jobb elérhetősége és hozzáférhetősége. Tízből közel hárman úgy gondolják, hogy kevesebb időt kellene online tölteniük. Negyedük szerint több, az idősebb lakosságnak szóló speciális támogatásra lenne szükség, 19 százalékuk pedig jobb hozzáférést szeretne különböző terápiákhoz. Ez utóbbira nálunk jóval kevésbé van igény, mint például Spanyolországban (44 százalék), Lengyelországban (41 százalék) vagy Finnországban (40 százalék). Az európai átlag ezzel kapcsolatban 27 százalék.
Borítókép: Getty Images
