Így fogják manipulálni az időjárást (2018.01.05.)

Mit jelent ez pontosan?

A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy országszerte 984 darab generátort telepítenek majd, amely ezüst-jodidot párologtat a levegőbe, megelőzve ezzel a jégesőket és így a jégkárokat is. A vegyszer meg leesik az esővel, aztán simán felszívódik a talajban. És erre el fogunk költeni 1,8 milliárd forintot, aztán az üzemeltetésére még évi másfél milliárdot - írja az Index .

Az egész Vonneguttal kezdődött

Mármint nem a híres íróval, hanem bátyjával, dr. Bernard Vonneguttal, aki atmoszférakutató volt, és 1946-ban kutatócsoportjával először sikerült a GE laborjában a felhőmagvasítás jelenségét előidéznie és megfigyelnie. Ez nagyjából annyit jelent, hogy egy mesterséges felhőből esőt, illetve hóesést fakasztott különféle anyagok, mint só vagy ezüst-jodid bevitelével.

A korabeli amerikai sajtó nagy szenzációt kanyarított a tudományos eredményből, a cikkek mesterségesen szabályozott időjárásról, esővel eloltott erdőtüzekről és garantált karácsonyi hóesésről fantáziáltak. Persze, hamar kiderült, hogy a gyakorlatban nem olyan egyszerű a dolog kivitelezése, mint egy laborban, és gyorsan felerősödtek azok a hangok is, hogy nem kéne a természet rendjébe belebabrálni, mert annak sosem volt még jó vége.

Hogy működik a civil esőfakasztás?

Akárhogy is, a kísérletek folytatódtak, és a hatvanas évek végén az amerikai hadsereg (pontosabban a CIA) már fegyverként vetette be az esőcsinálást a vietnami háborúban. Ez volt a rajzfilmfiguráról elnevezett Popeye-hadművelet, amellyel a monszunt igyekeztek manipulálni, hogy az esőzések minél hosszabbak és súlyosabbak legyenek, nehezítve ezzel a vietnami csapatok mozgását. A titkosítás alól feloldott dokumentumok szerint sikerrel. 1977-ben aztán nemzetközi egyezmény tiltotta be a katonai célú időjárás-manipulációt.

A civil esőfakasztás azóta egész iparággá nőtte ki magát: a Bloomberg összefoglalója szerint 52 országban foglalkoznak ilyesmivel; a legnagyobb szereplő Kína, ahol államilag koordinált az esőcsinálás, és százmilliókat költenek rá, hogy a mezőgazdaságot támogassák az így előidézett öntözéssel, illetve a nagyvárosok katasztrofálisan agyonszennyezett levegőjét kimossák néha egy kiadós esővel.

Bár már vagy fél évszázada használják, a tudósok a mai napig vitatkoznak azon, hogy valójában milyen hatásfokkal működik a mesterséges esőfakasztás - de ahhoz már elég statisztika gyűlt össze, hogy kijelentsük: igen, működik.