A dohányzás a rosszindulatú daganatok egyharmadánál - egyebek mellett a szájüregi rákoknál, a gégedaganatoknál, a hasnyálmirigy - és hólyagrákoknál, sőt a vese-, a méhnyak- és a gyomorrákoknál is - emeli a rizikót. A kockázatok mértékét jól mutatja, hogy a dohányzó férfiak a nemdohányzóknál 20-szor nagyobb eséllyel kapnak tüdőrákot, míg a dohányzó nőknél 12-szer nagyobb a rizikó.
Minél tovább cigizik, annál nagyobb a rizikó
A daganatok mellett a cigarettázás növeli az egyéb tüdőbetegségek, a szívbetegségek, az agyi érbetegségek kockázatát is - bár ennek mértékére már sok egyéb tényező is hatással van. Azt is fontos tudni, hogy a dohányzással kapcsolatos daganatos és nem daganatos megbetegedések kockázata a teljes élettartam alatt elszenvedett dohányfüst-terheléssel párhuzamosan nő, azaz minél hosszabb ideig és minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a rizikó.
A kockázat a káros szenvedély föladásával egyértelműen csökkenthető: kutatások szerint, akik 35 éves koruk előtt abbahagyják a cigarettázást, 90 százalékos eséllyel visszavethetik a miatta kialakuló betegségek rizikóját. A kockázat még akkor is jelentősen csökkenthető - és később sem elhanyagolható -, ha valaki 50 éves kora előtt hagy fel a dohányzással.
Járjunk kerékpárral munkába!
A mozgásszegény életmód és vele összefüggésben az elhízás ugyancsak rizikótényező: ezt sem lehet eleget hangsúlyozni. Ebből adódóan az egészségért azzal is lehet tenni, ha valaki rendszeresen sportol. Már az olyan apróságok is számítanak, hogy valaki kerékpárral jár-e munkába, illetve gyalog megy-e el bevásárolni. A Glasgow-i Egyetem kutató ezt is megvizsgálták, öt évig készülő tanulmányukat pedig nemrég publikáltak a British Medical Journalban. Kiderült belőle, hogy mindazoknál csökkent a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, akik 10 kilométeres távot tekertek le hetente.
A rizikó azoknál esett leginkább, akik napi szinten jártak kerékpárral munkába. Ilyen esetekben a korai halálozás kockázata 40 százalékkal csökkent, de még a rákos megbetegedések rizikója is visszaesett 45 százalékkal. Mérhető hatása van a rendszeres sétának is, bár nem akkora, mint a kerékpározásnak. Aki például nem autóba pattanva, hanem sétálva intézte a napi bevásárlást, annál 27 százalékkal alacsonyabb volt a kardiovaszkuláris betegségek rizikója, arra pedig 36 százalékkal kisebb volt az esélye, hogy ilyen probléma miatt veszítse életét.
Persze, a távolságok és a használható útvonalak miatt nem mindenki teheti meg, hogy gyalogszerrel vagy kerékpárral menjen dolgozni, illetve bevásárolni, de aki igen, annak a jótékony hatások miatt mindenképpen érdemes elgondolkodnia ezen. Vagy esetleg azon, hogy egy-két megállóval hamarabb leszálljon a buszról vagy a villamosról, és útját sétálva folytassa.
Életmentő szabályok
A Német Táplálkozáskutató Intézet szakemberei olyan felmérést is végeztek, amelyben azt nézték, mennyivel csökkenti az egészséges életmód - a dohányzás mellőzése, a bőséges zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a húsfogyasztás csökkentése, a túlsúly kerülése, és a hetente legalább három és fél órás testmozgás - bizonyos betegségek rizikóját. Nagy mintás kutatásukból kiderült, hogy aki figyel életmódjára, akár 93 százalékkal is csökkenheti a cukorbetegség kialakulásának rizikóját, míg a szívinfarktusé 81 százalékkal esik vissza.
Az agyvérzés kockázata 50 százalékkal csökkenthető pusztán életmóddal, míg a daganatos betegségeknél 36 százalékos rizikócsökkenés érhető el a személyes odafigyeléssel.
Más kutatásokból kiderült, hogy nőknél a 13 kilogrammos túlsúly 60 százalékkal növeli a méhtestrák és az epehólyagrák rizikóját, 34 százalékkal emeli a veserák kockázatát. Férfiaknál a 15 kilogrammos súlyfelesleg már 52 százalékkal növeli a nyelőcsőrák gyakoriságát, míg 24 százalékkal emeli a vastagbélrák rizikóját.
