A szakemberek 120 elsőéves egyetemistát vontak be a hat hónapig tartó kutatásukba , amelyben az alanyok lépéseit számolták. A résztvevők 24 héten át 10 ezer, 12500, illetve 15 ezer lépést tettek meg a hét 6 napján, miközben a kutatók folyamatosan monitorozták a kalóriabevitelüket és a súlyukat. A tanulmány alapvető célja az volt, hogy kiderítsék, hogy a lépésszám segít-e abban, hogy semennyire vagy csak minimális mértékben hízzunk. A hatodik hónap végén az eredmények azt mutatták, hogy még azok a tanulók is szedtek fel plusz súlyt, akik 15 ezer lépést tettek meg napi szinten.
Meglepő eredmények
A résztvevők átlagosan 1,5 kilogrammnyi súlyt szedtek fel a kutatás időtartama alatt. Korábbi tanulmányok szerint a tanulók általában 1 és 4 kilogramm közötti plusz súlyt szednek fel az egyetem első évében. A tanulmány vezető szerzője, Bruce Bailey professzor szerint önmagában a mozgás nem mindig a leghatékonyabb módja a súlyvesztésnek. "Ha számoljuk a lépéseinket, annak előnyös lehet a hatása az aktivitásunk növekedésének szempontjából, de a kutatásunk szerint ezzel még nem feltétlenül tudjuk megőrizni a súlyunkat és megakadályozni a hízást" - emelte ki.
Előnyök is vannak bőven
A tanulmány résztvevői napi 24 órában viselték a lépésszámlálót. A tanulmány előtt átlagosan napi 9600 lépést tettek meg, és mindenkinek körülbelül napi 1500 lépéssel nőtt a napi lépésszáma. Bár a testsúlyukra az aktivitás növekedése nem volt különösebb hatással, a szakemberek szerint érzelmi és egészségügyi előnye mindenképpen volt.
Csökkent továbbá az alanyok üléssel töltött ideje. A szakemberek szerint ez a legnagyobb pozitívum, ami miatt mindenkinek érdemes kicsit megnövelnie a napi lépésszámát - még akkor is, ha a testsúlyában emiatt nem történik változás.
