Megelőzhető-e a sportolás közben fellépő hirtelen szívhalál?

Megdöbbentő, ha hirtelen szívhalál miatt távozik el közülünk valaki, de még megrázóbb, ha fiatal, látszólag egészséges sportolóval történik a tragédia, versenyzés vagy edzés közben.

Joggal feltételezhetnénk, hogy az élsportolók - akik folyamatos orvosi ellenőrzés alatt állnak - makkegészségesek, ezért értetlenül fogadjuk, ha valamelyikük súlyos szívbetegség áldozata lesz. Hogyan előzhetjük meg a szíveredetű, váratlan haláleseteket, mit tehetnek ennek érdekében a sportolók, és hogyan segíthetnek a sportorvosok? Minderről Dr. Sidó Zoltán kardiológus sportorvost kérdeztük.

Milyen gyakran fordul elő hirtelen szívhalál a sportolók körében?

A rendelkezésre álló adatok meglehetősen eltérőek, de azt biztosan kijelenthetjük, hogy a versenyzés közben bekövetkező hirtelen szívhalál, illetve az azt kiváltó kóros elváltozások gyakorisága kifejezetten alacsony. Fiatal sportolók körében 1:100 000 és 1:300 000 között szóródik ez az arány, míg 30 év felett 1 haláleset esik 15-18.000 kocogóra és 50.000 maratont futóra.

Pedig nem egy esetről tudunk, még olyanról is, amit egyenes adásban közvetített a média...

Hazánkban mintegy 300-320.000 különféle sportágakban, valamennyi korosztályban leigazolt versenyzőt tartanak nyilván. Ehhez képest elenyésző azoknak az élsportolóknak a száma, akiket hirtelen szívhalál miatt vesztettünk el. Ezek az esetek nagy publicitást kapnak, akár még egyenes adásban is végignézhetjük a televízióban, ami természetesen felkavarja a közvéleményt. Azonban sokkal nagyobb létszámban - több százezren - sportolnak amatőr szinten, akik megfelelő orvosi kontroll híján jóval inkább veszélyeztetettek. Ezért arra törekszünk, hogy sportorvosi ellenőrzés alá vonjuk a szabadidő sportolók táborát is, mert a hirtelen bekövetkező, fatális szíveredetű események megelőzése csak így lehetséges. A tavalyi évtől bevezetésre került, hogy a 35 év feletti "senior", leigazolt sportolókat kardiológiai vizsgálatra kötelezzük, amennyiben több rizikó faktorral rendelkeznek (magas vérzsír szint, emelkedett vérnyomás stb).

Mit jelent a hirtelen szívhalál és mi okozza?

A hirtelen szívhalál szíveredetű természetes halál, melyet egy órán belüli tünetek vezethetnek be, ismert szívbetegség ugyan lehetséges, de a halál ideje és módja váratlan. A felnőtt lakosság körében bekövetkező hirtelen szívhalál hátterében leggyakrabban az iszkémiás - a szívizom elégtelen oxigénellátásával összefüggő - szívbetegség áll. A közvetlen kiváltó ok általában valamilyen hirtelen fellépő súlyos szívritmuszavar.

Van-e bármiféle előjele a hirtelen szívhalálnak?

A hirtelen szívhalálnak általában vannak előjelző tünetei. Mik lehetnek ezek? Ha a sportoló edzés, vagy versenyzés közben olyan dolgot érez, amit azelőtt nem: például terhelésre jelentkező légszomjat, szorító érzést a mellkasában, vagy szabálytalan szívverést. Ilyen esetben fontos, hogy azonnal szóljon az edzőjének és haladéktalanul forduljon sportorvoshoz. Mindaddig tilos számára a sporttevékenység, amíg a kivizsgálás eredménye alapján ki nem derül, hogy mi okozta a problémát. Ezeket a panaszokat nagyon komolyan kell venni, mert csak így lehet megelőzni a tragédiát.

Milyen rendszerességgel kötelesek a sportolók orvosi ellenőrzésen részt venni?

A törvényi szabályozás mind az amatőr, mind pedig a hivatásos sportolók esetében előírja és kötelezővé teszi az alkalmassági, illetve a sportorvosi ellenőrző vizsgálatokat. Tizennyolc éves kor alatt hathavonta, tizennyolc éves kor felett pedig évente egy alkalommal kerül sor sportorvosi vizsgálatra.

Miből áll a sportorvosi vizsgálat?

Mindenekelőtt a sportorvos tájékozódik arról, hogy történt-e a sportoló családjában szíveredetű haláleset, vagy szívbetegség, cukorbetegség, illetve volt-e az illetőnek bármiféle panasza - légszomja, mellkasi fájdalma, szédülése - edzés, vagy versenyzés alatt. Majd fizikális vizsgálattal és EKG elvégzésével megállapítja, hogy a sportoló szíve normálisan működik-e. Amennyiben a családi, illetve egyéni anamnézis, a fizikális vizsgálat, vagy az EKG bármilyen szíveredetű eltérésre ad gyanút, kardiológiai kivizsgálásra van szükség. Ha kellő módon követjük a sportoló egészségi állapotát, illetve a rendszeres edzésterhelés hatására esetlegesen bekövetkező állapotváltozását, és időben fölfedezzük a problémát, nagy eséllyel megelőzhetjük a hirtelen szívhalált. Odafigyelünk még az enyhének tűnő szívritmuszavarra is, illetve utánajárunk minden olyan tünetnek, panasznak, amiről a sportoló beszámol. Ha a beteg sportolót időben kivesszük az edzésmunkából, illetve mindaddig nem engedjük edzeni és versenyezni, amíg lábadozik, minimálisra csökkenthetjük a hirtelen bekövetkező szívhalál esélyét. Ezért csak a makulátlanul egészséges versenyzőt engedjük vissza a sportpályára.

Vigyázzunk szívünkre!

Vigyázzunk szívünkre!

Hogyan lehetséges, hogy mindezen óvintézkedések ellenére a sportolók körében is előfordul a hirtelen szívhalál?

Tudni kell, hogy az esetek döntő többségében a versenyzők rendkívül nagy fizikai megterhelésnek vannak kitéve. Előfordulhat, hogy a sportoló szívében nincs semmilyen látható strukturális elváltozás, és az illető nem érez semmiféle előjelző tünetet. Még a gondos és a szakma szabályait betartó sportorvosi vizsgálat mellett sem derül mindig fény a szív- és érrendszeri eltérésekre. A hirtelen szívhalál közvetlen kiváltó oka az esetek 75-80 százalékában az ún. kamrafibrilláció, amelynek során a szív rendkívül gyorsan ver, remeg, s ezzel megakadályozza a kellő mennyiségű vér beáramlását a kamrákba. Ezáltal a szív pumpaműködése megszűnik, a keringés leáll. Néha sajnos a legnagyobb körültekintéssel végzett rendszeres orvosi ellenőrzés ellenére is bekövetkezik ilyen típusú haláleset az élsportolók körében. Ezért nagyon fontos, hogy a sporteseményeken és edzéseken mindig legyen orvosi ügyelet, illetve rendelkezésre álljon a stadionokban ún. félautomata, vagy automata defibrillátor készülék. Ha ezek a feltételek adottak, akkor nagy eséllyel sikerül újraéleszteni és megtartani az életnek a sportpályán összeeső versenyzőt. Régóta szorgalmazzuk az automata defibrillátorok használatának oktatását a lakosság körében, ugyanis - amennyiben a rosszullét helyszínén hozzáférhető ilyen készülék - a laikus segítségnyújtó is meg tudja kezdeni a defibrillálást és életben tudja tartani a beteget a mentők kiérkezéséig.

Melyek azok a betegségek, amelyek megléte esetén szigorúan tilos sportolni?

A súlyos szívizom-megnagyobbodás - orvosi nevén cardiomyopathia - esetén semmilyen versenysport nem engedélyezhető. Idesorolhatók a különböző szívbillentyű-betegségek, illetve a szívizomgyulladás is. De számos olyan betegség is van, amelynek sikeres leküzdését követően a sportoló visszaállítható a versenysportba. Szigorú szakmai irányelvek határozzák meg, hogy milyen állapotokban, mely kontrollált betegségek mellett engedélyezhető a sportolás.

Mondana erre konkrét példát?

Ha például a versenyzőnek magasvérnyomás-betegsége van - ez gyakran előfordul a statikus erőkifejtéssel járó sportágakban -, de az jól kontrollált, akkor megengedhető a sporttevékenység. Ha azonban valaki mindenféle előzetes orvosi kivizsgálás nélkül, a "saját szakállára" kezd el edzeni, nagy súlyokat emelgetni a body building edzőteremben, akkor bizony könnyen előfordulhat, hogy ott helyben kap szívinfarktust, vagy szenved el szélütést. Az amatőr sportolók esetében nem egyszer volt már erre példa. Ezért nagyon fontos, hogy mielőtt belevágnánk a sportolásba, feltétlenül keressük fel a háziorvost, vagy a sportorvost, és beszéljük meg vele, hogy milyen típusú edzésmunkát végezhetünk. Így minimálisra csökkenthető annak a veszélye, hogy a túlzott igénybevétel miatt átmeneti, vagy maradandó egészségkárosodás jöjjön létre.

Mi a tapasztalat ezzel kapcsolatban? Tényleg felkeresik a szabadidő sportolók a sportorvost?

Igen, örvendetes módon egyre gyakrabban találkozunk olyan páciensekkel, akik a sportolás megkezdése előtt kivizsgálást kérnek. Általában középkorú, illetve idősebb sportolni vágyó személyek keresnek fel minket ilyen szándékkal. Elmondják, hogy semmiféle ismert betegségük nincs, de mielőtt elkezdik az aktív edzésmunkát, tájékozódni szeretnének afelől, hogy milyen típusú fizikai tevékenységet javasolunk a számukra.

Szabad-e versenyszerűen sportolni, ha valaki infarktuson, vagy sztentbeültetésen esett át?

Akár infarktus, akár egyéb, koszorúsér-betegség miatt elvégzett sztentbeültetés, vagy bypass műtét történt, a sportolás bizonyos feltételek mellett újra folytatható. Ha a beteg ellátása megfelelő volt és a gyógyszerelését jól beállították, lehetséges, sőt kifejezetten ajánlott a rendszeres mozgás. Természetesen nagyon fontos, hogy sportorvos-kardiológus lássa a gyógyult beteget, és elvégezzen minden olyan vizsgálatot - többek között terheléses EKG-t -, amit szükségesnek tart annak megítéléséhez, hogy a sportoló szervezete hogyan reagál a terhelésre. A vizsgálati eredmények alapján a sportorvos tájékoztatja a beteget, hogy milyen mozgásformát javasol neki, és azt mekkora munkapulzus mellett tanácsos végezni.

Jellemzően mely mozgásformákat szokták javasolni a gyógyult szívbetegeknek?

Elsősorban a dinamikus sportokat ajánljuk, ilyen például a kocogás, az úszás, a futás és a kerékpározás. Ezek mindegyikénél folyamatosan mérhető, ellenőrizhető a pulzusszám. A sportoló felteszi magára a pulzusmérő készüléket, és tudatosan el tudja végezni a számára előírt edzésmunkát. Ezzel szemben az ún. intervall terhelést jelentő mozgásformákat - például a labdajátékokat -, ahol a terhelés nem egyenletes, csak később javasoljuk, akkor is szigorúan ellenőrzött körülmények mellett.

Gondolom, ilyen esetekben a fokozatosság elvét különösen fontos betartani.

Így van. Akár elkezdi, akár újrakezdi valaki a mozgást, ügyelnie kell az intenzitásra és az időtartamra is. Először rövidebb ideig, kisebb intenzitással végezheti az edzést, majd fokozatosan növelheti az intenzitást, végül pedig, óvatosan az időtartamot is.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a rendszeres mozgás nem csak a versenysportolóknak, hanem mindenki számára ajánlott. Hiszen köztudott, hogy Magyarországon a halálesetek körülbelül felét a szív- és érrendszeri megbetegedések okozzák, és ezek megelőzésének leghatékonyabb módja a mindennapi fizikai aktivitás. Nagyon fontos azonban - és remélem, az imént elmondottakból kiviláglik -, hogy a sportos életmódot sportorvosi vizsgálattal ajánlott elindítani, még akkor is, ha egészségesnek érezzük magukat.
Boromisza Piroska

Forrás: szeretemazeletem.hu

Értékelje a cikket!

További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +21 °C
Minimum:
0, +6 °C

Hazánkban pénteken délelőtt szinte felhő sem lesz az égen, csapadék nem alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag