Aki sokat edz, nem sokkal egészségesebb!
Sétával, kertészkedéssel is sokat tehetünk magunkértA legújabb kutatási eredmények szerint egyáltalán nem kell hosszasan sportolni ahhoz, hogy jó eredményeket érjünk el, és javítsunk az egészségi állapotunkon: elég heti két-három alkalom is.
h i r d e t é s
A Circulation című szaklap nemrég megjelent számában olvasható tanulmány szerint a lényeg, hogy mozogjunk valamennyit - ez ugyanis mindenképpen csökkenti a különböző kardiovaszkuláris betegségek, a stroke és a vérrögök kialakulásának esélyét is, szemben azzal, ha valaki egyáltálán nem sportol.
A tanulmányhoz kapcsolódó, nagyszabású kutatásban közel egymillió, átlagosan 56 éves brit nő vett részt.Az alanyokat 1998-tól követték tíz éven keresztül, és a kardiovaszkuláris betegségek megjelenése mellett azt is elemezték, hogy a hölgyek milyen gyakran és milyen intenzitással sportoltak.
Meglepő módon, a többet edző nők nem feltétlenül csökkentették hatékonyabban a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének esélyét - a legnagyobb különbség azok között volt, akik egyáltalán nem, illetve valamennyit sportoltak. Ez mindenképpen pozitív megerősítés lehet azok számára, akik úgy gondolták, hogy igazán jót csak akkor teszünk a szervezetünkkel, ha sokat és sokszor edzünk.
Természetesen, a sportolás egészségvédő hatásai nemcsak attól függnek, hogy milyen mozgásformát választunk, hanem attól is, hogy hányszor végezzük ezt. Azoknál a hölgyeknél, akik alacsony vagy közepes intenzitású edzést végeztek (ezek közé tartozik a séta, a kertészkedés és a házimunka is), heti 4-6 alkalom kellett ahhoz, hogy a lehető legjobb hatást érjék el. Az intenzívebb edzést választóknál 2-3 alkalom elég volt ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét 20 százalékkal csökkentsék.
"Nemcsak azt fontos hangsúlyozni, hogy a minimális testmozgás is számít az egészség szempontjából, hanem azt is, hogy egy bizonyos életkoron túl a hétköznapinak tűnő mozgásformák is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ritkábban alakuljon ki nálunk krónikus betegség" - mondta Miranda Armstrong, a University of Oford kutatója. "A séta vagy a kertészkedés is elég, nem kell, hogy az edzőteremben izzadjunk, ha nincs ehhez kedvünk."
Meglepő módon, a többet edző nők nem feltétlenül csökkentették hatékonyabban a szív- és érrendszeri betegségek megjelenésének esélyét - a legnagyobb különbség azok között volt, akik egyáltalán nem, illetve valamennyit sportoltak. Ez mindenképpen pozitív megerősítés lehet azok számára, akik úgy gondolták, hogy igazán jót csak akkor teszünk a szervezetünkkel, ha sokat és sokszor edzünk.
Nem kell hosszasan sportolni ahhoz, hogy javítsunk az egészségi állapotunkon
Természetesen, a sportolás egészségvédő hatásai nemcsak attól függnek, hogy milyen mozgásformát választunk, hanem attól is, hogy hányszor végezzük ezt. Azoknál a hölgyeknél, akik alacsony vagy közepes intenzitású edzést végeztek (ezek közé tartozik a séta, a kertészkedés és a házimunka is), heti 4-6 alkalom kellett ahhoz, hogy a lehető legjobb hatást érjék el. Az intenzívebb edzést választóknál 2-3 alkalom elég volt ahhoz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét 20 százalékkal csökkentsék.
"Nemcsak azt fontos hangsúlyozni, hogy a minimális testmozgás is számít az egészség szempontjából, hanem azt is, hogy egy bizonyos életkoron túl a hétköznapinak tűnő mozgásformák is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy ritkábban alakuljon ki nálunk krónikus betegség" - mondta Miranda Armstrong, a University of Oford kutatója. "A séta vagy a kertészkedés is elég, nem kell, hogy az edzőteremben izzadjunk, ha nincs ehhez kedvünk."
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
Általános sport
Speciális sport
Sportdietetika
