Így ismerhetjük fel a hüvelygombát
A nők egyik leggyakoribb panasza a hüvelygomba, melynek oka többnyire a Candida albicans nevű gomba túlzott mértékű elszaporodása. A Candida törzsbe tartozó gombák számos baktériumfajjal együtt normál körülmények között is jelen vannak a hüvelyben. Túlszaporodásuk akkor fordulhat elő, ha a természetes hüvelyflórában található, a hüvelyflóra egyensúlyának fenntartását biztosító tejsavbaktériumok száma valamilyen okból - például az immunrendszer legyengülésekor vagy antibiotikum-kúrát követően - jelentősen lecsökken.
A hüvelygomba-fertőzésre jellemző a sárgásfehér színű, darabos, morzsalékos, túrós állagú hüvelyfolyás. További tünete az égő fájdalom vagy viszketés jelentkezése a hüvelybemenet környékén, valamint a szeméremajkak enyhe duzzanata.
Bakteriális vaginózis okozta hüvelyfolyás
A hüvelyfolyás másik leggyakoribb okozóját, a bakteriális vaginózist, más néven bakteriális hüvelyfertőzést, szintén a hüvelyflóra természetes egyensúlyának felborulása okozza. Ebben az esetben kóros baktériumok szabadulnak el a hüvelyben. Azonban a bakteriális vaginózisra jellemző folyás homogén - azaz nem darabos -, bőséges, híg, szürkésfehér és emellett kellemetlen, kissé halra emlékeztető szaga is van. Bakteriális vaginózisnál is megjelenhetnek olyan gyulladásos tünetek, mint például a hüvely fájdalma és a szeméremajkak duzzanata.
Egyéb kóros eredetű hüvelyfolyások
Az apró élősködők által okozott Trichomononas fertőzés szintén nem számít ritka megbetegedésnek. Ez a gyulladásos állapot azonban csak az esetek nagyjából felében okoz hüvelyi folyást. Ebben az esetben a váladék lehet enyhe vagy bőséges, a színe pedig sárgászöld, habos és bűzös szagú. Trichomononas fertőzésre ugyancsak utalhat a gyakori vizelési inger, a hüvelyviszketés és -fájdalom, amely legerőteljesebbé a menstruáció alatt válik.
Hüvelyfolyást számos más kórokozó, például a Herpes vírus, a Chlamydia, Gonorrhea vagy az Ureaplasma, valamint egyéb eltérésék is okozhatnak. Ilyen például a mióma , a polip, a menopauzára jellemző atrófiás, azaz hámsorvadásos gyulladás, illetve a hüvelyben lévő idegen anyagok, amelyek gyulladásos vagy allergiás reakciókat váltanak ki. A hüvelyfolyás pontos okának felderítéséhez és a célzott kezelés megkezdéséhez gyakran elengedhetetlen az orvosi vizsgálat mellett a hüvelykenet laboratóriumi vizsgálata is.
Előzzük meg a bajt!
Ahhoz, hogy a kóros állapotok kialakulását elkerüljük, a legfőbb cél a hüvely önszabályzó rendszerének helyreállítása és az egészséges állapot hosszú távú fenntartása. Mivel a hüvely enyhén savas pH-értékű, öntisztuló szerv, mellőzük a lúgos kémhatású tisztálkodó szerekkel való mosakodást. A menstruáció alatt kiemelten figyeljünk a megfelelő tisztaságra és az intimbetétek, illetve tamponok kellő gyakoriságú cseréjére. Az illatosított törlőkendők és egyéb intimhigiéniai eszközök könnyen irritációt vagy allergiát okozhatnak, ezért használatuk nem javasolt.
Kerüljük a nem megfelelően szellőző, szoros vagy irritáló anyagú fehérneműk, nadrágok viselését, valamint fontos, hogy a nedves fürdőruhát is azonnal cseréljük szárazra. Fokozottan figyeljünk az intim szőrtelenítés során használt kozmetikumokra, és az ekkor keletkező esetleges sérülésekre is, amelyek szintén utat engedhetnek a fertőzéseknek.
Hüvelyflóra-regenerálás
Az egészséges hüvelyflóra fenntartása érdekében időnként szükség lehet a regeneráló kezelésre. Ez történhet megelőzésképpen, de különösen indokolt antibiotikumos kezeléseket követően, illetve a terhesség során, hiszen a bakteriális vaginózis akár koraszüléshez is vezethet. A gyógyszertárakban elérhetőek olyan hüvelykrémek, amelyek egyszerre segítik a normál pH-érték helyreállítását, valamint a kórokozók sokasodásának gátlásával a bakteriális eredetű hüvelyi és húgyúti fertőzések megelőzését vagy kiegészítő kezelését. A tejsav- és prebiotikum-tartalmú készítmények fokozzák a jótékony Lactobacillusok szaporodását, és ezáltal egészségesen savas, a különböző fertőzéseknek ellenálló hüvelyflórát hoznak létre.
