"Az elmúlt évek kutatásaira alapozva úgy becsültük, a magány legalább annyira komoly egészségügyi kockázati tényező lehet, mint akár a dohányzás vagy a túlsúly. Eredményeink pedig alátámasztják, hogy valóban több figyelmet kellene szentelni erre a problémára" - hívta fel a figyelmet az intézmény által kiadott közleményben Siiri-Liisi Kraav, a Kelet-finnországi Egyetem kutatója. A szakember és kollégái úgy vélik, a holisztikus gyógyászat és a prevenciós szemlélet szerves részévé kellene tenni, hogy kezelőorvosaik figyelembe vegyék páciensek esetleges magányát és társas kapcsolatait.
A mostani kutatás egészen az 1980-as évekig nyúlik vissza, amikor 2570 középkorú férfi részvételével indult vizsgálat Kelet-Finnországban. Az alanyok egészségének alakulását egészen napjainkig nyomon követték a kutatók. Ez idő alatt 649 férfinél, a résztvevők mintegy negyedénél alakult ki rákos megbetegedés, 283-an pedig bele is haltak betegségükbe. Az adatok alapján a daganatos betegségek előfordulása 10 százalékkal magasabb volt azok körében, akik nem voltak házasok, megözvegyültek vagy elváltak. Az érintetteknél szintén nagyobb volt a rák miatti mortalitás aránya.
A kutatók elmondása szerint az említett különbségek nem álltak kapcsolatban a résztvevők társadalmi-gazdasági státuszával, életmódjával, alvásminőségével, esetleges depressziós tüneteivel, testtömegindexével , meglévő szív-érrendszeri betegségeivel vagy azok fennálló rizikófaktoraival. "Egyre nagyobb figyelem jut a magányosság egészségügyi hatásaira. Éppen ezért fontos mind részletesebben vizsgálni azokat a folyamatokat, amelyeken keresztül a magány hátrányosan hat az egészségre. Ezek az információk lehetővé tennék, hogy hatékonyabban enyhítsük a magányosságot és az általa okozott károkat, illetve optimális megoldásokat találjunk a célzott megelőzésre" - mutatott rá Siiri-Liisi Kraav. Eredményeit a kutatócsapat a Psychiatry Research című folyóiratban tette közzé.
