Mi is az érfestés?
Az erek ilyen vizsgálatára általában érműtétek előtt kerül sor, de más esetben is elrendelheti az orvos. Mivel az ereket nem tudják röntgennel vizsgálni, így szükség van egy olyan röntgenárnyékot adó anyagra, amellyel az erek könnyebben vizsgálhatóak. Az érfestés, más néven angiográfia során az artériákba jódtartalmú kontrasztanyagot fecskendeznek, így átvilágíthatóvá téve az ereket. Mivel a véráramlás pillanatok alatt kimossa a kontrasztanyagot, ezért közvetlenül a vizsgálandó területre kell juttatni, amit katéterek segítségével oldanak meg.
Hogyan zajlik a vizsgálat?
A katétert legtöbbször a comb nagy verőerébe vezetik be, innen a hasi fő ütőérbe, majd a szív koszorúereibe vagy pedig a nyaki verőerekbe haladnak tovább. A vizsgálni kívánt területen megállítják a katétert és befecskendezik a kontrasztanyagot. Az így kirajzolódó kép segít az érproblémák felfedezésében.
A vizsgálat során a páciens hanyatt fekszik, a combhajlatba érzéstelenítőt kap. A vizsgálat után a katéter eltávolítása után a beteg erős nyomókötést kap, majd néhány óráig fekve kell maradnia.
Hogyan készüljünk az érfestésre?
Az előkészítés minden helyen másképp zajlik, azonban általánosságban elmondható, hogy a beavatkozás reggelén be kell feküdni az adott kórházba. Ezt megelőzően laborvizsgálatokat (pl. vércsoport-, vérkép-, vérzés-, alvadási idő, protrombinszint-vizsgálatot stb.) kérnek.
A kontrasztanyag hányingert okoz, ezen kívül előfordulhat, hogy olyan szövődmények lépnek fel, melyek azonnali műtéti beavatkozást követelnek, így éhgyomorra végzik a vizsgálatot.
Fontos tudni!
Az eljárás alatt a kezelés egyidejűleg megejthető: tágítható katéterrel sztentet , cső formájú fémhálót, vezetnek be, így tágítva a szűkületet.
Ha a beteg érzéstelenítőre vagy a jódos kontrasztanyagra érzékeny, akkor azt jelezni kell a vizsgálatot végző orvosnak. Hasonlóan szólni kell, ha véralvadásgátló gyógyszert szed.
A sztent behelyezése közben az érfal megsérülhet, súlyos vérzést indítva ezzel, ilyenkor azonnali műtétre lehet szükség.
