"Jaj, de fáj a hátam" - ez az a mondat, ami bizonyára nemcsak a mi szánkat hagyta már el sokszor, hanem másoktól is jó párszor hallottuk. Nem véletlenül: a hátfájás egy kifejezetten elterjedt egészségügyi probléma, 10-ből 8 embert érint legalább egyszer az élete során. A kín lehet tompa vagy akár éles, okozhat égő, szúró érzést, kisugározhat a lábba, de súlyosbodhat állás, járás, lehajlás vagy emelés közben is. Az akut hátfájás hirtelen jelentkezik, és általában néhány naptól néhány hétig tart, míg krónikus hátfájásról akkor beszélhetünk, ha legalább három hónapja szenvedünk. Bár hátfájás bárkinél és szinte bármely életkorban kialakulhat, vannak bizonyos kockázati tényezők, amelyek növelik a rizikót. Ezek a következők:
- Életkor: a hátfájás az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, jellemzően 30-40 éves kor körül kezdődnek a panaszok.
- Mozgásszegény életmód: minél kevesebbet mozgunk, annál jobban elgyengülnek az izmaink, ami hátfájáshoz vezethet.
- Túlsúly: a plusz kilók extra terhelést jelentenek a hátnak.
- Mentális betegségek: a depresszióval, szorongással küzdőknél nagyobb a hátfájás kockázata.
- Dohányzás: sok dohányos küzd hátfájással, ennek oka, hogy a dohányzás gyakoribb köhögésre ingerelhet, ami súlyos esetben akár gerincsérvhez is vezethet. A dohányzás emellett csökkentheti a gerinc vérellátását és növelheti acsontritkuláskockázatát.
A rossz testtartástól a veseproblémákig
Legtöbbször a rossz testtartás miatt jelentkezik hátfájás. Ugyanakkor bizonyos hétköznapi tevékenységek is gyakran előidézhetik: ha hosszú ideig állunk vagy ülünk, olyan matracon alszunk, amely nem támasztja meg megfelelően a gerincet, vagy ha túlzottan előrefeszítjük a nyakunkat számítógép-használat, esetleg vezetés közben, ne csodálkozzunk, hogy fájdalmaink lesznek. Előfordulhat, hogy izom- vagy ízületiszalag-húzódás, ízületi gyulladás vagy porckopás, csontritkulás, illetve gerinccel kapcsolatos problémák (gerincsérv, gerincferdülés stb.) állnak a háttérben. Sőt, a hátfájás egyes veseproblémák (vesekő, vesegyulladás) tünete is lehet. Ritkán, de megeshet, hogy valamilyen szisztémás betegségre utal, ide tartozik a Bechterew-kór, illetve egyes daganattípusok és fertőzések.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Az esetek nagy részében a hátfájást mi magunk is hamar kikezelhetjük. A pihenés például elengedhetetlen ilyenkor, ám ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan feküdnünk kell: a kíméletes mozgás enyhítheti a merevséget, a fájdalmat, és megakadályozza az izmok gyengülését. A meleg borogatás vagy a jégpakolás szintén mérsékelheti a kínokat, de szükség esetén bevethetünk valamilyen vény nélkül kapható - jellemzően acetilszalicilsav-, ibuprofen- vagy paracetamol-tartalmú - fájdalomcsillapítót, gyulladáscsökkentőt is.
Szakemberhez akkor érdemes fordulni, ha állapotunk egy-két héten belül sem javul (esetleg még fokozódnak is a kínjaink), a fájdalom kisugárzik egyik vagy mindkét lábba, illetve gyengeséget, bizsergést, zsibbadást érzünk a lábainkban. Szintén célszerű segítséget kérni, ha a hátfájás mellett olyan tüneteket tapasztalunk, mint a láz, hidegrázás, verejtékezés, valamint ha azt vesszük észre, hogy széklet- és/vagy vizelettartási problémáink vannak. Ez azért fontos, mert az említett panaszok fennállása jellemzően valamilyen komolyabb betegséget sejtet, amely mihamarabbi kezelést igényel. A terápia - attól függően, hogy egészen pontosan mi állhat a hátfájás hátterében - magában foglalhatja egyebek mellett a gyógyszeres kezelést (izomlazítók, opioid fájdalomcsillapítók stb.), a fizikoterápiát, illetve a műtétet is.
A megelőzés lehetőségei
Természetesen a hátfájásnál is elsősorban a megelőzésre kell törekedni. Fontos például a rendszeres sport. A hát egészsége szempontjából különösen jó választás a gyaloglás és az úszás, de a súlyzós edzés is hasznos lehet, hiszen így megdolgoztathatjuk has- és hátizmainkat. Figyeljünk a súlyunkra, és ha dohányzunk, igyekezzünk minél hamarabb leszokni. Végül, de nem utolsósorban pedig álljunk, üljünk és emeljünk okosan - és hogy ez pontosan mit takar?
- Ha állunk, ne görnyedten tegyük, és ne toljuk előre a medencénket sem. Ha hosszú ideig kell egy helyben állnunk, váltogassunk a lábunkat, vagy, ha megoldható, tegyük fel az egyik lábunkat valamilyen alacsonyabb "lábtartóra", például egy lépcsőfokra vagy egy kis székre, így tehermentesítjük a hát alsó részét.
- Ha ülünk, olyan széket válasszunk, amely megtámasztja a hátat, állítható a magassága, van kartámasza és esetleg lábtartója is. Figyeljünk arra, hogy a térdünk, csípőnk egyenes legyen, és legalább félóránként változtassunk testhelyzetet.
- Ha emelünk valamit, igyekezzünk közben egyenesen tartani a hátunkat, és csak térdben hajoljunk le. Azt, amit felemeltünk, mindig tartsuk minél közelebb a testünkhöz.
