A befagyott váll szindrómát gyakran összekeverik az arthritis szel, vagyis az ízületi gyulladással, holott míg az első probléma kizárólag a vállízületet érinti, addig a gyulladás más ízületre vagy ízületekre is kiterjedhet. A befagyott váll szindróma jellemző tünete az állandóan fájdalmas és merev vállízület akár mindkét, vagy csupán az egyik vállban. Jellemzően 40-60 éves korban alakul ki a panasz, a nőknél valamivel nagyobb arányban.
Begyullad a vállízületi tok
A szindróma oka egyelőre nem pontosan tisztázott, de feltételezhetően a váll szöveteinek gyulladása és az emiatt kialakult hegesedés állhat a háttérben: ha ugyanis a vállízületi tok begyullad és megvastagszik, akkor nemcsak fájdalmat okoz, de kevesebb lesz a hely is a vállban a mozgáshoz, tehát az irritáció csak fokozza a problémát. Konkrét sérülés, törés is okozhat mozgásbeszűkülést, de gyakrabban érinti a tünetegyüttes a cukorbetegeket, a szívbetegeket, a stroke-on átesett személyeket, a Parkinson-kóros és a pajzsmirigy-betegeket is.
A befagyott váll szindrómát általában 3 fázisban szokás osztályozni, amelyek rosszabbodást és javulást is mutathatnak:
- 1. Fájdalmas fázis: ilyenkor afájdalomegyre növekszik, és egyre nehezebb mozgatni a vállat. Különösen éjszaka jelentkezik erős fájdalom. A stáció 6 héttől 9 hónapig tarthat.
- 2. Befagyott váll fázis: a fájdalom ilyenkor már nem fokozódik, de a váll merev. 4-6 hónapig tarthat az állapot, amelyben az ízület mozgása változó mértékben korlátozott.
- 3. "Olvadó" fázis: egyre könnyebbé válik a mozgás, 6-24 hónap alatt a fájdalom fel-fellobban ugyan, de lassan megszűnik.
Forduljunk orvoshoz!
- Bár a befagyott váll szindróma magától is rendbe jöhet, a folyamat akár évekig is eltarthat - ismerteti dr. Páll Zoltán, a Budai Fájdalomközpont sebésze, traumatológus, sportorvos. - Aki azonban szeretné sokkal gyorsabban visszanyerni a szabad, fájdalommentes mozgást, mindenképpen forduljon orvoshoz. Ha ugyanis felállítjuk a diagnózist, számos lehetőségünk van segíteni a páciensnek - magyarázza a szakorvos.
A legfőbb cél, hogy csillapítsuk a gyakran igen erős fájdalmat és növeljük az ízület mozgathatóságát. Természetesen házilagos módszerek is segíthetnek, mint a hideg-meleg borogatás vagy a vény nélküli fájdalomcsillapítók, tartós megoldás azonban ezektől jellemzően nem várható. A helyi gyulladáscsökkentő injekció nagyszerű első lépés lehet a gyógyulás felé, hiszen gyorsan csökkenti a fájdalmat, így nagy megkönnyebbülést jelenthet a szenvedő páciensnek. Hosszabb távon mindenképpen szükség van funkcionális gyógytornára, és nagyon jó hatású lehet a lökéshullám-kezelés. Utóbbi nemcsak a konkrét panaszok csökkentésének eszköze, de az oki kezelésnek is fontos pillére. Aki pedig már találkozott a befagyott váll szindrómával vagy hajlamosító betegségekkel él, jól teszi, ha a kiújulás megelőzésére is hangsúlyt fektet.
Segít a torna!
Aki hajlamos vállízületi problémákra, annak érdemes az ebből a szempontból kockázatosabb sportokat - például a teniszt, a súlyemelést, a dobással, hajítással járó mozgást - nagy körültekintéssel űzni. Ezen kívül olyan gyógytornát is fontos végezni, amely erősíti ezt a területet.
Íme, néhány megelőző hatású gyakorlat:
- Húzzuk a karunkat keresztbe a mellkasunk előtt a másik kezünkkel, és tartsuk így fél percig, majd lazítsuk el. Mindkét karral ismételjük.
- Fogjuk meg mindkét kezünkkel a másik könyökünket, és így emeljük fel a fejünk fölé. Majd engedjük vissza magunk elé. Ezután az összekulcsolt karokat toljuk el először bal oldalra, majd vissza középre, végül jobb oldalra.
Forrás: Budai Fájdalomközpont
