Riasztó szőrcsomók...

Fejünkön naponta 30 méter keratinszál képződik. A haj növekedésében szerepet játszó mátrixsejt a csontvelői sejtek után a második leggyorsabban osztódó sejtféleségünk. Épp ezért olyan érzékeny.

A hajhagymák élete

Születésünk után nagyjából ötmillió szőrtüszőnk van, de nem mindegyik működik. Számuk ezután már nem nő. Egy adott szőrtüsző az élet során különböző típusú haj-, ill. szőrszálakat tud növeszteni. Hajhagymáink folyamatosan, ciklikusan működnek, egymás után több különböző minőségű hajszálnak adhatnak életet. A hajtüsző, ha a születésétől a halálig végigkíséri az ember életét, egymás után 10-12 hajszálat tud növeszteni. Egy átlagos hajszál nagyjából 5-7 évet él. Életének, illetve a szőrtüsző működésének három szakasza van:

  • A növekedési (anagén) fázis férfiaknál 2-4, a nőknél 4-6 évig tart. A hajszemölcs (papilla) mátrixsejtjei ebben az időszakban alulról folyamatosan kapják a táplálékot, és rendkívül gyorsan osztódnak, a hajszál naponta kb. 0,35 millimétert nő. A hajszálaknak mintegy 85%-a van anagén fázisban.
  • Ezt követően a haj életének átmeneti (katagén) fázisa következik, mely néhány napig, 1-2 hétig tart csupán, mialatt a hajhagyma leválik a hajszemölcsről, megszűnik a tápanyag-ellátása. A levált hajszál lassan kifelé tolódva a szőrtüszőben elsorvad. Az átmeneti szakaszban szőrtüszőink 1-3%-a van.
  • A szőrtüsző ezután nagyjából három hónapos nyugalmi (telogén) szakaszba ér, mely időszak alatt szünetelteti működését. A papilláról leválva a hajszál ezt az időszakot lassan kitolódva a szőrtüszőben tölti, közben hajhagymája elszarusodik. Az elszarusodott hajvég megvastagszik, és egészen a faggyúmirigy kivezető nyílásáig csúszik a tüszőben. Ott a külső gyökérhüvely elszarusodott sejtjeiből képződő tok megakasztja, és egy időre rögzíti. A nyugalmi fázis végére e tok elvékonyodik, s már nem akadályozza a távozást. A régi hajszál hullik ki, ha az új kitolja a felszínre, vagy valamilyen mechanikai inger - mondjuk fésülés - húzza ki helyéről. A szőrtüszőknek egyszerre 15%-a van ebben a szakaszban. Végül a hajszemölcs újra aktivizálódik, az újabb anagén szakaszban vadonatúj hajszálat kezd gyártani.

Mekkorára nőhet a haj?

A haj növekedési fázisában évente 12-15, legfeljebb 20 cm-t nő. A férfiak szőrtüszőinek anagén fázisa rövidebb, így ha nem nyírják, 40-50 cm-es hajra tehetnek szert. A női haj növekedési ciklusa hosszabb, nekik akár 70-80 cm-es hajuk is nőhet, hosszabb viszont nem, mert menthetetlenül bekövetkezik a telogén fázis, és a hajszál kihull.



A közhiedelemmel ellentétben a haj nem lesz dúsabb attól, hogy sokszor és rövidre nyírják, hiszen a hajhagymánk ettől nem lesz több. A növést sem lehet siettetni vágással. A gyakori hajvágás és rövid haj legfeljebb abban segít, hogy a szőrtüszők jobban levegőznek, s a hajszálak erősebbek és vastagabbak lehetnek.

Szőrcsomó a lefolyóban

A hajhagymák életének ciklusossága egyben azt is jelenti, hogy naponta hullanak ki hajszálak. Hogy mennyi is? Számoljunk egy kicsit! A sötéthajúaknak van a legvastagabb, de viszonylag legkevesebb hajszáluk a fejünkön. Mondjuk 60 000. Ha ebből 15% van éppen nyugalmi fázisban, akkor ez 9000 hajszálat jelent. Tudjuk, hogy ez a szakasz nagyjából 90 napig tart, aminek a végén a haj óhatatlanul kihull. Miután folyamatosan kerülnek a szőrtüszők e szakaszba, feltételezhető, hogy naponta 9000/90, azaz nagyjából 100 hajszál távozik. A szőkék 140000-es hajszálállománya esetében ennél több is kihullhat. Ez tehát teljesen normálisnak mondható. A bőrgyógyászok ennél kevesebb, napi 50-80 hajszál kihullása fölött javasolják, hogy érdemes utánanézni, mi okozhatja. Hajmosáskor a mindennapi fésülködésnél nagyobb húzás-nyúzásnak van kitéve a fejbőr, így ekkor egyszerre sokkal több esik ki, és gyűlik össze a lefolyóban. Téves tehát az a nagyon gyakran hallható elgondolás, hogy a hajmosástól ritkul a haj, és kopaszodik a fej. Fölösleges félni a hajmosástól, ekkor csak azok a szálak távoznak, amelyek pár nappal előbb vagy utóbb úgyis kiesnének.

Időnként természetes, de mikortól kóros?

A természetes hajhullás jelenségéhez tartozik a tavaszi és őszi hajhullás. Oka, hogy a mérsékelt égövön élő állatok nyári és téli bunda váltásához hasonlóan az ember is vedlik, csak jóval kisebb mértékben. Bizonyos életkorokban is normális a hajhullás: Az újszülöttek haja a 6-8. héten hull ki, a lanugo haj kihullása után terminális hajszálak nőnek. A kamaszkori hajhullást a férfi nemi hormonok, az androgének koncentrációjának emelkedése okozza. A kismamák a szülés utáni nyolcadik héten szoktak a szokásosnál egyszerre több hajat elveszteni. Nagyjából fél év után a hajnövekedés és -hullás egyensúlya megint a régi. A haj időskorral járó, hormonális hatásra bekövetkező ritkulása is teljesen normális jelenség.
Gondoljunk csak a nagyon sűrű hajra, ebből olykor napi 200 szál is kihullhat anélkül, hogy kóros volna. Ha viszont a hajszálak nem pótlódnak újakkal, akkor jogos az aggodalom. Aki úgy gondolja, hogy látszólag ok nélkül erősen hullani kezdett a haja, számolja meg hajkeféjében a naponta elvesztett mennyiséget. Ha gyanúsan sok hajszál esett ki, érdemes rendszeres hajápolás és heti egyszeri hajmosás mellett hetente mindig ugyanaznap folytatni a számolást. Ha sorozatosan nagy a hajveszteség, a továbbiakban bőrgyógyász vagy hajgyógyász segíthet.

Miért hull a haj?

Az ok megtalálásának legegyszerűbb módja, hogy a szakember kitép 100 szálat, majd azt kiderítendő, hogy a haj életciklusának mely fázisában hullottak ki, mikroszkóp alatt egyenként megnézi a végüket. Az anagén fázisban levő szőrszálak végei sötét gyökerűek, jellegzetes szerkezetük megtartott. A telogén fázisban lévő hajszál ennek pont ellentéte, nem mutat meghatározható szerkezetet, vége világos. A sötét hajszál végén akár szabad szemmel is kivethető.
Ma már kíméletesebb módszerrel, a digitális dermatoszkóp - egy minikamera és egy a kamera képeit kiértékelő program - segítségével is meg lehet állapítani, milyen hajhullással van dolgunk. A vizsgálathoz a tarkótájon mintegy másfél négyzetcentiméternyi, észrevétlenül maradó helyen nullás géppel lenyírják a hajat. Az anagén fázisú hajhagymákból a haj azonnal nőni kezd. Három nap múltán a bőrgyógyász a dermatoszkópos felvételt kiértékelve pontosan meg tudja állapítani az anagén és telogén fázisban lévő hajhagymák arányát, mely egészséges fejbőr esetén 85:15.
A diagnózist segítheti mikrokamerás hajanalízis, a fejbőrből vett biopszia is.

Telogén típusú hajhullást lehet megállapítani, ha az anagén szakasz lerövidülése miatt a hajszálak több mint 15%-a kerül telogén fázisba, s hullik ki. Okozhatja hosszantartó lázas állapot, legyengült szervezet, különböző gyulladások, gyulladásos gócok jelenléte a szervezetben vagy a fejbőrön (psoriasis, sebhorrea, gombás fertőzés), gyógyszerek, méreganyagok bejutása a szervezetbe, egyoldalú táplálkozás, vitamin- és nyomelem-hiány. Utóbbi állapotok után 1-2 hónappal kezdenek kihullni a hajszálak. Ide tartozik a szülés után tapasztalt hajhullás is.
A nyomelemek közül külön figyelmet érdemel a vas, a cink és a szilícium. A cinkhiány mindkét nemben fokozza a hajhullást, mert egy olyan enzim működéséhez kell, ami gátolja a tesztoszteron hormonnak a hajhagymaműködést erősen gátló dihirdo-tesztoszteronná való átalakulását. Nemrég a Hamburgi Egyetemi Klinikán a szilíciummal értek el biztató eredményeket, hatására a hajszálak 13%-kal lettek erősebbek, vastagabbak.
A telogén hajhullás a növekedési fázisban lévő szálak arányának helyreállásával szűnik meg.

Az anagén típusú hajhullásnál az anagén:telogén szálak aránya normális, és anagén fázisú szálak hullanak. Ebben az esetben általában androgén hormon hatására meginduló (férfias) hajhullással van dolgunk. Valószínűsíti, hogyha főleg a fejtetőn ritkul meg a haj. Hormonális eredetre utal, ha a nőknél vérzészavarok, esetleg pajzsmirigyproblémák is társulnak hozzá.

Nem a rák okozza, hanem a lelki bajok!

Dr. Vass Ilona, bőrgyógyász, kozmetológus hosszú évek óta foglalkozik hajhullásra panaszkodó betegekkel. "Azt nem tudhatom, hogy kiknek segített hajgyógyász vagy olyan készítmények, amelyeket én is jó szívvel ajánlanék, hiszen ha a probléma megoldódott, nyilván nem jönnek már segítségért. A hozzám érkezők minden esetre általában csak több hónappal az első aggasztó tünetek megjelenése után és számtalan hiábavaló próbálkozással a hátuk mögött jutnak el a rendelőbe" - osztja meg tapasztalatait a doktornő.
Bármilyen meglepő, a hajhullástól azért szoktak az emberek pánikba esni, mert tévesen azt hiszik, rákos betegség okozza. Ez ugyan nem kizárt, de nagyon ritka. A hajhullást a rák kezelésére a kemoterápia során bejuttatott sejtmérgek okozzák, amelyekre különösen a gyorsan osztódó sejtek érzékenyek, amilyenek a hajhagyma mátrixsejtjei.
A dermatoszkóp segítségével nagy biztonsággal meg lehet állapítani, hogy milyen irányban kell keresni a baj okát. A hajvizsgálatot általában gócvizsgálat követi, mert egyértelműen gyulladás van a hajhullás hátterében. A gócvizsgálat nem mindig jár a kívánt eredménnyel. Hiába egyértelmű, hogy gyulladásnak kell lennie, nem mindig olyan könnyű meg is találni azt. Az ismételt vizsgálatok előbb-utóbb sikerrel járnak. A legtöbb esetben nagyon jó eredményeket lehet elérni, a haj újra nőni kezd.
"Nem egy beteg - szinte sírva - arról akar meggyőzni, hogy azért segítsek, mert semmi bajuk, de hatalmas lelki problémát okoz nekik a kopaszodás, és csakis az. A valóságban azonban pont fordított a helyzet - meséli Vass Ilona. - A hajhullás az a panasz, aminél szinte mindig tetten lehet érni, hogy az igazi ok lelki jellegű."

Kopaszodik, vagy csak tépkedi!

Kopaszodásról, alopéciáról akkor beszélünk, ha az eredeti hajmennyiség legalább 60%-a kihullik. Leggyakoribb formái az androgén alopécia, a foltos hajhullás (alopecia areata) és a diffúz alopéciák.
A diffúz hajhullásnál a hajvesztés a teljes fejbőrön, egyenletesen zajlik, telogén típusú hajhullás. Az ok megtalálása után jól kezelhető, visszaáll az eredeti hajsűrűség. A foltos hajhullás (szőrhullás) nevének megfelelően kerek vagy ovális foltokban jelentkező kopaszodást jelent, egyébként nem csak a fejen jöhet létre. A folt területén a bőr lehet gyulladt, szélén idővel felkiáltójel alakú hajszálak nőnek. Általában szintén jól kezelhető, ha nem is gyorsan. Lelki okok, gócok okozzák elsősorban, ritkán élősködő, netán autoimmun-betegség, mérgezések, vagy valamilyen más betegség folytán is létrejöhet.
Végleges kopaszság a hajszemölcsök gennyes gyulladása, hegesedése, majd pusztulása miatt jöhet létre, illetve a férfiak nemi hormonfüggő, ún. androgén kopaszodása esetén. Bizonyos, a hajat húzó hajviseletek idővel szintén szőrtüsző-gyulladást és hegesedést kiváltva tesznek végleg kopasszá (trakciós alopécia), ha az ember nem figyel rá föl még idejében. Végül a trichotillománia nem más, mint hajtépés, egyfajta viselkedészavar, ami sokszor gyerekeknél, kamaszoknál kezdődik.

Lám, ennyi különféle oka lehet a hajhullásnak, és még nincs vége... Olvasson részletesen a női és a férfi hajhullásról!
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+16, +25 °C
Minimum:
+8, +13 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok lesz felettünk a felhő, de említést érdemlő csapadék nem valószínű.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge, közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag