UV-kamerával rögzítették egy önkéntes arcát, aki különböző termékeket kent rá: az így készült képeken az figyelhető meg, hogy mennyi UV-sugárzás éri az arcot. A képeken az látszott, hogy minél sötétebb a bőrfelület, annál nagyobb védelmet élvezett az a terület, és minél világosabb volt, annál erősebb UV-sugárzás támadta őt.
A szakértők elmondása szerint bőrünk védelme nem a fényvédő faktor (SPF) erősségén múlik, hanem azon, hogy milyen típusú készítményt használunk és hogyan kenjük fel azt. A British Association of Dermatologist bőrgyógyász-szövetség javaslata szerint 40 ml naptejet tanácsos magunkra tenni: ezt úgy is elképzelhetjük, hogy hat teljes teáskanálnyit kenünk magunkra: egy-egy kanálnyit bal és jobb lábunkra, egyet hátunkra, egyet testünk frontjára, fél-fél kanálnyit pedig karjainkra, nyakunkra, illetve arcunkra.
Azt is fontos tudnunk, hogy nem egy-, hanem kétféle ultraibolya sugárzástól kell tartanunk: az UVB okozza az égési sérüléseket, az UVA pedig az öregedéssel kapcsolatosakat - ráadásul mindkettő bőrrákot okoz. A termékek fényvédő faktora a napszúrás és az UVB ellen véd, az UVA-védelmet pedig csak egy egytől öt csillagig tartó értékeléssel jelölik. Bármilyen kedvező is legyen a fényvédő faktor vagy a csillagok száma, semmit sem segít, ha nem jól applikáljuk a terméket bőrünkre.
Gyakori hiba például az, hogy magas fényvédő faktort használunk, de nem kenjünk újra eléggé. Ennél már az is hasznosabb, ha alacsonyabb, mondjuk egy SPF15-ös krémet használunk, de ezt többször is újrakenjük; mintha egy 50-es faktorú krémmel kennénk be magunkat, de csak egyszer. Természetesen az sem mindegy, hogy mit használunk, az alábbiakban ezekre térünk ki részletesebben.
1. 15-ös fényvédő faktorú átlagos hidratáló
Elméletileg egy 15-ös faktorú hidratálókrém van annyira erős, mint egy ugyanolyan faktorú naptej. Viszont hidratálóból sokkal kevesebbet kenünk magunkra. Ráadásul egy termék fényfédő faktorát laborokban számolják ki: 2mg-nyit kennek a termékből egy négyzetcentiméternyi bőrre, ami nemcsak túl sok, de kozmetikailag is elfogadhatatlan.
Az emberek általában ennek negyedét használják, a hidratálóból pedig még ennél is kevesebbet tesznek magukra. Az 15-ös faktorú termékek akkor jók, ha borult időben kell kimennünk az utcára, maximum olyan távra, hogy az irodától eljussunk a parkolóban hagyott kocsinkig.
A képekből kiderült, hogy milyen egyszerű kihagyni arcunk bizonyos részeit: az orcákon, ill. a szemek belső sarkaiban látható fehér csillámlásból kiderült, hogy azon régiókat általában gyengébben kenjük (ha egyáltalán). Szintén veszélyeztetett a fülhajlat, a homlok és a hajvonal is. A hajvonal természetesen nehezebben védhető krémmel, úgyhogy férfiaknak kifejezetten javasolt a kalapviselés. (Az ilyen hidratálóra javasolják amúgy a fényvédő faktoros alapozó használatát is.)
2. Sztenderd naptej
A naptejet ugyanúgy kenjük fel, ahogyan egy alapozóval tennénk és kenjük is újra többször! Hiába használunk emellé tükröt, egyes területek így is kimaradhatnak: ilyenek az orca és az orrlyukak környéke is. Az orrlyukak környékén a bőrrák előfordulása sajnos elég gyakori, főként az orrszél és az arc találkozásánál.
Még a magas faktorszámú naptejet is érdemes újra felvinni
3. Tartós (napi egyszer használandó) naptej
Az ilyen formulák jó esetben 10 óráig is tartanak, könnyű applikálni ezeket, könnyebben is száradnak és tapadnak a bőrre, ugyanakkor kenjük csak ezeket újra nyugodtan, használati utasítástól függetlenül, úgyis lejön rólunk napközben valamennyi. Vigyázzunk viszont ezekkel: jobban irritálhatják a szem környékét. Ez egyben hátrányuk is: a bőrrák 5-10 százaléka például a szemszéleken jelentkezik, főként az alsó szemhéj környékén.
Kombináljuk az ilyen terméket egy UV-szűrős napszemüveggel , hogy jobban védhessük a szemek környékét, a naptejet pedig jobban kenjük szemüvegünk környékére, hiszen a szemüvegkeret el fogja kenni egy részét. Ha pedig a naptej elkezd megfolyni és ez irritálná szemünket, használjunk cink-oxid pasztát, ami UV-blokkoló hatású és egyben érzékeny bőrre is nagyon jó. Itt derült ki, hogy az ajkakon könnyen alakulhat ki védtelen folt, ami azért is problémás, mert a nem-melanóma típusú bőrrákok előszeretettel jelentkeznek az ajkakon.
Érdemes lehet ilyenkor SPF- és UVA-védő ajakbalzsamot használnunk, hiszen azzal, hogy beszélünk, eszünk, iszunk vagy megnyaljuk ajkainkat, önkéntelenül leszedjük a védelem egy részét.
4. Láthatatlan spray
Ha láthatatlan bőrvédő spray-t használunk, nem látjuk át, hogy mennyit használtunk el és hova. Több szót sem érdemes nagyon vesztegetni ezekre: sok területet kihagyhatunk, így ezek nem a legszerencsésebbek az arc védelmére.
5. Magas fényvédő faktorú napkrém
Tudta azt, hogy egy 30-as faktorú krém nem véd kétszer jobban a 15-ösnél? Egy 15-ös krém az UVB-sugárzás kb. 93 százalékától véd, a 30-as kb. 96 százalékától. Az ezzel kapcsolatos fotóról az derült ki a szakembereknek, hogy a szemkörnyék belső fele például ki lett hagyva, úgyhogy érdemes a kenést az ilyen érzékenyebb, könnyedén kihagyható területeknél kezdeni: a szemsarkoknál, orrvonalnál, a felső ajaknál, ill. az ajakszéleknél. (Ami testünket illeti, gyakran kimaradnak a talpak, a hónaljak és a térdhajlatok is.)
6. Nedves bőrre felvihető spray
Egyes termékeket úszás vagy fürdés után, nedves bőrre kell felvinni. Jól hangzik mindez egy aktív nyaralás idején, de vajon mennyire védi bőrünket? A felület nedvessége miatt jól kenhetőek az ilyen termékek, ugyanakkor nehéz a homogén felvitel, könnyen foltozódhatnak. Érdemes tudni: egy olajosabb naptej nem tesz sok jót egy aktívabb napon, ugyanis eltömítheti mirigyeinket. Miért nem veszünk fel ilyenkor egy szélesebb karimájú kalapot, amely extrán védi arcunkat?
