Sötétben is kárt okoz a napfény
Az UV-sugarak hatása hosszabb távú, mint gondoltukEgy új kutatás eredményei szerint az UV-sugarak több órával azután is kifejthetik hatásukat, hogy a nap már lement.
h i r d e t é s
Azt tudjuk, hogy az ultraibolya sugárzás károsítja a bőrünket. A Yale School of Medical kutatói azonban egy érdekes megállapítást publikálták. Az UV-sugarak hatása több órával azután is kifejtheti hatását, hogy a nap már nem ér minket. Minderről a Science Daily legutóbbi számában olvashatunk.
A napból vagy a szoláriumból minket érő UV-sugarak bizonyítottan károsítják a szervezetünkben lévő melanociták DNS-ét. A melanociták testünk azon sejtjei, amelyek a melanint termelik - ez adja bőrünk színét. Ezen DNS-roncsolódás a bőrrák fő oka.
Érdekes módon korábban az volt az elfogadott vélemény, hogy a melanin védi bőrünket, mert képes blokkolni a káros ultraibolya-sugárzást. Arra is volt kutatási bizonyíték, hogy a melaninnak és a bőrsejtkárosodásnak köze van egymáshoz.
A már említett kutatásban Douglas E. Brash, a Yale bőrgyógyász-professzora és kutatótársai egerek és emberek melanocita sejtjeit vetették alá UV-sugárzásnak.
A sugárzás hatására a szaknyelvben egy CPD-ként ismert DNS-károsodás következett be. Ennek hatására a DNS formája enyhén megváltozik és a benne tárolt információ nem olvasható ki pontosan. A kutatók meglepetésére a melanociták nemcsak azonnal kezdtek el CPD-ket generálni, hanem még órákkal később is, azután, hogy az UV-sugárzásnak már nem érte a sejteket. Ezzel szemben a melanin nélküli sejtek csak az UV-sugárzás hatására generáltak CPDket, később már egyáltalán nem.
Ez azt jelenti, hogy a melaninnak rákkeltő és védő hatása is van.
"A melanin nemcsak pajzsként viselkedik, hanem képes negatívan és pozitívan egyaránt hatni szervezetünkre" - állította Brash. Kutatótársaival azt is megállapította, hogy a melanociták okozta CPD-k fele már gyakorlatilag sötétben született, ez pedig egy nagyon lassú folyamat hatására történik, amelyet az UV-fény aktivál.
A kutatók abban reménykednek, hogy ezen lassú reakció miatt képesek lehetnek például preventív krémeket előállítani. Ezek hatására az említett lassú reakció például leállítható lenne.
Érdekes módon korábban az volt az elfogadott vélemény, hogy a melanin védi bőrünket, mert képes blokkolni a káros ultraibolya-sugárzást. Arra is volt kutatási bizonyíték, hogy a melaninnak és a bőrsejtkárosodásnak köze van egymáshoz.
A már említett kutatásban Douglas E. Brash, a Yale bőrgyógyász-professzora és kutatótársai egerek és emberek melanocita sejtjeit vetették alá UV-sugárzásnak.
A sugárzás hatására a szaknyelvben egy CPD-ként ismert DNS-károsodás következett be. Ennek hatására a DNS formája enyhén megváltozik és a benne tárolt információ nem olvasható ki pontosan. A kutatók meglepetésére a melanociták nemcsak azonnal kezdtek el CPD-ket generálni, hanem még órákkal később is, azután, hogy az UV-sugárzásnak már nem érte a sejteket. Ezzel szemben a melanin nélküli sejtek csak az UV-sugárzás hatására generáltak CPDket, később már egyáltalán nem.
Ez azt jelenti, hogy a melaninnak rákkeltő és védő hatása is van.
az UV-sugarak több órával azután is kifejthetik hatásukat, hogy a nap már lement
"A melanin nemcsak pajzsként viselkedik, hanem képes negatívan és pozitívan egyaránt hatni szervezetünkre" - állította Brash. Kutatótársaival azt is megállapította, hogy a melanociták okozta CPD-k fele már gyakorlatilag sötétben született, ez pedig egy nagyon lassú folyamat hatására történik, amelyet az UV-fény aktivál.
A kutatók abban reménykednek, hogy ezen lassú reakció miatt képesek lehetnek például preventív krémeket előállítani. Ezek hatására az említett lassú reakció például leállítható lenne.
h i r d e t é s
Értékelje a cikket!
