Szemészeti problémák : Rövidlátás
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Rövidlátás tünetei és kezelése
Mi a rövidlátás?
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje körülbelül egy 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 milliméter) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.
Tünetek
Ha a szem össztörőereje nagyobb vagy a tengelye hosszabb, rövidlátásról (miópiáról) beszélünk. Rövidlátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak az ideghártya síkja előtt egyesülnek. A rövidlátó szem ideghártyáján csak széttérő fénysugarak adnak éles képet, amelyek egy véges távolságban lévő pontból, úgynevezett távolpontból indulnak ki. A távolpont távolsága a szemtől adja meg a rövidlátás mértékét dioptriában (D) kifejezve.
A rövidlátás előfordulása
A rövidlátás a népesség mintegy 10 százalékát érinti.
A rövidlátás okai
A miópia oka vagy az, hogy erősebb a szem fénytörése (törési miópia), mert a fénytörő közegek (szaruhártya, szemlencse) felszíne domborúbb, vagy az, hogy hosszabb a szem tengelye (tengelymiópia). Az alkalmazkodás (közelre nézéskor a szemlencse domborúbbá válik, így a szem törőereje fokozódik) átmeneti görcse okozza a tranzitórikus miópiát, amelynek oka gyakran a fáradtság, de okozhatják gyógyszerek, egyes központi idegrendszeri betegségek és mérgezések is.
Ha felnőttkorban válik valaki rövidlátóvá, más kóros állapotokat lehet feltételezni. Ilyen a cukorbetegség, az elvékonyodott szaruhártya körülírt kidomborodása (keratokónusz), ideghártya-leválás, szürke hályog, a sugártest tónusfokozódása (akkomodációs görcs). Megfigyelték, hogy nagyfokú szemhéjcsüngés, szaruhártyahomály vagy szürke hályog esetén, amikor a fény szembe jutása akadályozott, a kor előrehaladtával a szemgolyó hossza nő. Az alkalmazkodás szintén fokozza a miópia kialakulása kockázatát. Ezért, aki gyermekkorában, amíg a szemgolyó növekszik, rossz fényviszonyok között sokat olvas, nagyobb valószínűséggel válik felnőttkorára rövidlátóvá.
A rövidlátás tünetei
A kis (0-4 D) és közepes (4-8 D) fokú rövidlátók legfőbb panasza, hogy távolra életlenül látnak.
Progresszív miópiában a szemgolyó hosszabbodása a növekedés befejeztéig tart. Iskolás korban évente 0,5 dioptria romlás várható. Az 5 éves korban mért fénytörés prognosztikai jelentőségű. Ha ebben a korban a fénytörés +0.5 és +1.5 dioptria között van, ép fénytörésű (emmetrop) szem kialakulása valószínű felnőttkorra. Ha a mért érték +1.5 dioptriánál nagyobb, túllátás, ha +0.5 dioptriánál kisebb, rövidlátás jellemzi a felnőtt szem fénytörését.
Malignus (rosszindulatú) miópiában a szemgolyó hosszának növekedése 40-50 éves korig is eltarthat. A rövidlátó populáció 30 százalékának 6,0 dioptriánál nagyobb a fénytörési hibája. Az ilyen szemek hátsó szegmentuma tágult elsősorban. Az elülső részek méretei teljesen normálisak lehetnek. A szemgolyó hátsó szegmentumának progresszív tágulása miatt az ínhártya elvékonyodik, körülírt tágulatok jönnek létre. Az érhártya sorvad, az ideghártya külső rétege ezeken a helyeken elpusztul. Ha ez az éleslátás helyét, a sárgatestet is érinti, a látás visszafordíthatatlanul, kifejezetten megromlik. A beteg elveszíti centrális látását, olvasni sem tud, csak a viszonylagosan megmaradt perifériás látása alapján képes tájékozódni. Az üvegtest sem egészséges, szerkezete elfolyósodik, emiatt úszkáló homályokat lát a beteg, ami a közeli távolpont miatt rendkívül zavaró lehet.
Az ideghártya perifériás degenerációja és az üvegtest elfajulása miatt szakadások keletkeznek az ideghártyán. Emiatt ideghártya-leválás következhet be, amely a rövidlátók 9 százalékánál kialakul. Tünetei: villámlátás, hirtelen jelentkező úszkáló homályok látása, egy idő után perifériáslátótér-kiesés, amely a centrum felé tartva nő, vagy hirtelen jelentkező sötétség.
Rövidlátókon a nyitott zugú zöld hályog gyakoribb. Az ilyen zöld hályogos betegek körülbelül 14 százaléka nagyfokú rövidlátó. A 10 D-nál nagyobb rövidlátók 3 százaléka szenved nyitott zugú zöld hályogban.
A rövidlátás diagnózisa
Egy szembeteg bármely panasszal is fordul szemorvoshoz, először a látásélességét kell megvizsgálni, aminek során a fénytörési hibájára is fény derül. Ez a fénytörés szubjektív meghatározása. A beteget 5 méterre leültetik egy jól megvilágított látáspróbatáblától. Ezen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok vannak. A látásélességet egy tört fejezi ki. Mivel a különböző országokban más és más távolságból végzik a vizsgálatot, a könnyebb összehasonlítás miatt ma már inkább a decimális beosztást használják. E szerint a teljes látás 1,0, ha valaki a legkisebb jeleket is látja a táblán, látóélessége 0,1, ha csak a legnagyobb jelet látja a táblán. Ha valaki a legfelső jelet sem látja 5 méterről, addig közelítik a táblához, míg azt fel nem ismeri. Ujjainkat is olvastathatjuk egyre közelebbről. Ha szem előtti ujjolvasása sincs a betegnek, megvizsgálják, hogy van-e kézmozgáslátása. Ha ez sincs, akkor a betegnek nincs tárgylátása. Ha a beteg látása 1 méter ujjolvasásnál rosszabb, meg kell vizsgálni a beteg fényérzését.
A közeli látás meghatározására különböző olvasótáblákat használnak. Magyarországon Csapody I-XIII. olvasótáblái használatosak. A kétszínű (zöld-vörös) teszt a látásélesség korrekciója utáni maradék fénytörési hibáról tájékoztat.
A fénytörés objektív meghatározásaira több lehetőség van:
- Skiaszkópia (árnyékpróba): lényege a távolpontkeresés. Fénysugarakat vetítenek a pupillán keresztül a szemfenékre, és a visszavert fénysugár viselkedéséből, haladási irányából következtethetnek a beteg távolpontjának helyére, azaz a fénytörésére. A vizsgálatot a szűk pupilla és az alkalmazkodás jelentősen befolyásolja, ezért pupillatágítás után végezhető el.
- Automatikus refraktometria: ennek során gyenge, infravörös fényű jelet használnak. Az ideghártyán keletkező jelet optikai rendszeren keresztül fotodiódák segítségével állítják élesre. A módszert az alkalmazkodás és a pontos fixálás jelentősen befolyásolja.
- Keratometria: ennek során meghatározhatják a szaruhártya törőerejét a centrumban, az asztigmia fokát és tengelyállását.
- Korneatopográfia: ez a szaruhártya törőerőprofilja meghatározására szolgáló topopgráfiás módszer, ahol kódolt színskálát használnak.
- Ultrahangvizsgálat: ennek során pontosan lemérhető a szem hossza, a szaruhártya és a lencse, a lencse és az ideghártya közötti távolság, valamint a lencse vastagsága. Ezekből az adatokból pontosan kiszámítható a szem fénytörése. Erre a vizsgálatra elsősorban műlencse-beültetés előtt a beültetendő lencse törőerejének kiszámításához van szükség, amikor más módszer a szürke hályog miatt nincs a szem fénytörésének megállapítására.
A rövidlátás kezelése
A fénytörési hibák javítására többféle lehetőség is van: szemüveggel és kontaktlencsével történő korrekció, valamint különböző műtéti beavatkozások. Rövidlátás esetén a betegnek – kivéve a gyermekeket – mindig a leggyengébb konkáv (mínuszos) üveget kell felírni, amellyel még jól lát. A fiatal miópiás beteg erősebb konkáv üveggel is jól fog látni, az erősebb konkáv üveg széttérítő hatását ugyanis alkalmazkodással kompenzálja. Az ilyen túlkorrekció az állandó alkalmazkodás kényszere miatt komoly panaszokat, elsősorban fejfájást okozhat.
Ha a két szem fénytörése különböző, anizometrópiáról beszélünk. Ilyenkor korrekció után a két szem ideghártyáján eltérő nagyságú képek keletkeznek. A két szem közötti maximum 3 dioptria különbség esetén a képeket a látókéreg még egybe tudja forrasztani. Ellenkező esetben, ha az eltérés 3 dioptria fölött van, a képek annyira különböző nagyságúak lesznek, hogy kérgi egybeolvasztásuk lehetetlen. Ez kettőslátást, szédülést okoz. Ilyenkor a gyengébben látó szem fénytörési hibáját nem korrigálják ki teljesen üveggel. Másik lehetőség a kontaktlencse, amellyel mindkét szem fénytörési hibája maximálisan korrigálható panaszok nélkül. A közvetlenül a szaruhártya felszínén elhelyezkedő lencse nagyító és kicsinyítő hatása ugyanis minimális.
A kontaktlencse a fénytörési hibák javításának másik módszere. A szaruhártyát fedő könnyfilmen úszva, a könnyfilm állandóan cserélődik alatta. Így a szaru külső hámsejtjei, melyek a könny közvetítésével kapják az oxigént a levegőből, nem károsodnak. Optikailag jobb kép keletkezik a kontaktlencse viselésekor, mint nagy dioptriájú szemüveg viselése esetén, mert elmarad a legalább 1 centiméterre-re a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.
A kontaktlencse rendelés javallatai:
- nagyfokú rövidlátás (-8 D fölött),
- nagyfokú túllátás (+6 D fölött),
- anizometrópia,
- asztigmia,
- kozmetikai és foglalkozási okok.
A kontaktlencse rendelés ellenjavallatai:
- a szemhéj betegségei,
- a kötőhártya betegségei,
- a szaruhártya betegségei,
- a könnyfilm rendellenességei,
- szivárványhártya-gyulladás,
- festékes anyajegy a szemfelszínen,
- a szaruhártya érzéketlensége,
- egyik szem hiánya,
- neurotikus félelem.
A fénytörési hibák korrekciójában egyre nagyobb teret hódít a szaruhártya lézerrel történő átszabása. A szemben a két legfontosabb törőerőt képviselő képlet a szaruhártya (44 D) és a lencse (20 D). A szem összdioptriájának megváltoztatására a szaru törőerejének megváltoztatása ad lehetőséget a legkönnyebben, hiszen kívül, könnyen hozzáférhető helyen van, továbbá a legnagyobb törőerővel rendelkezik a szem képletei közül. Az excimerlézer-kezelés során a lézerfény elnyelődik a szaruhártya szövetében, felbontja a molekulák közötti kötéseket és elpárologtatja a felbontott anyagokat.
A lézerkezelés javallatai:
- kontaktlencse-viselési képtelenség,
- foglalkozási okok,
- szaruhártya-átültetést és szürkehályog-műtétet követő asztigmia,
- nagyfokú asztigmatizmus,
- pszichés okok ("fogyatékosság" érzése),
- egyes szaruhártya-betegségekben terápiás céllal történő kezelés.
A lézerkezelés ellenjavallatai:
- 18 életév alatti kor (még növekvő szem),
- instabil fénytörési hiba,
- kötőszöveti rendellenesség,
- a szaruhártya kóros állapotai,
- súlyos könnyhiány,
- rossz látásélesség,
- súlyos krónikus betegség (beállítatlan cukorbetegség, sebgyógyulási zavar stb.).
A nagyfokú rövidlátás progressziójának megállítására vagy lassítására többféle műtéti eljárást dolgoztak ki. Ezek lényege a szem hátsó pólusának megtámasztása. Az úgynevezett ínhártya-megtámasztásos műtétekkel mintegy 80-85 százalékban megáll a szemgolyó növekedése.
Az első szűrővizsgálat már 9 hónapos korban esedékes, majd a következő 2,5-3 éves korban, ezt követően pedig az iskola megkezdése előtt. Természetesen ettől függetlenül is bármilyen szemészeti problémával javasolt szemorvoshoz fordulni.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadozás a déli órákig még a déli megyékben is, majd egyre inkább csak az északkeleti, keleti tájakon fordulhat elő. Délután az északkeleti, keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A hőmérséklet csúcsértéke nagyrészt 9 és 12 fok között alakul, de a keleti és déli naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb, az északnyugati, nyugati vidékeken pedig alacsonyabb értéket is mérhetünk. A késő esti hőmérséklet 3 és 9 fok között valószínű. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.
