Mikor alkalmazzák/Mikor van rá szükség?
A szaruhártya a szem átlátszó, érmentes szövete, ez biztosítja óraüvegszerűen a fény szembe jutását, és egyben megfelelő törését. Bizonyos esetekben elhomályosodik, elszürkül, ilyenkor az egyetlen megoldás a cseréje. Bár a csere egyes vélemények szerint szervátültetésnek számít, valójában szövetátültetés történik, hiszen nem a szervet, csak annak egy részét cserélik ki. A beavatkozást régóta sikerrel alkalmazzák, Magyarországon is közel száz éve végeznek ilyen műtéteket. Az eredményesség oka éppen az, hogy a szaruhártya – szemben például a vesével, és egyéb szervekkel – nem erezett. Emiatt a szervezet nagyobb eséllyel fogadja be az új szövetet (más esetben a sikertelenség oka gyakran az erek elzáródása). Magyarországon évente átlagosan 4-500 ilyen műtétet végeznek a szemészek.
Mit kezelnek vele?
A szaruhártya cseréjére több betegség miatt is szükség lehet. A leggyakrabban a leghátsó, legbelső, úgynevezett endothel rétege megy tönkre. Ennek a rétegnek a szaruhártya tisztán tartása a feladata, sejtjei apró pumpaként működnek, a szembe pumpálják vissza a folyadékot a szaruhártyából. Erre azért van szükség, mert a szaruhártyának relatíve dehidrált állapotban kell lennie, csak így lehet átlátszó. Amint ezek a sejtek nem működnek, vizenyőssé, és egyben homályossá válik az egész szaruhártya. Ez történik akkor is, amikor valaki meghal, és azt mondják rá: „megtört a szeme fénye”. Az endothel réteg gyakran tönkremegy az életkor előrehaladtával, mert nem képesek osztódni a sejtjei: amennyivel születünk, annál mindig csak kevesebb lesz életünk végéig. Vannak olyan betegségek, amelyek kifejezetten ezek sorvadásával járnak, de károsodhatnak műtétek, sérülések miatt is.
Károsodhat a szaruhártya alapállománya, a stróma is. Ezt okozhatják olyan lerakódások, amelyek anyagcsere-betegségek miatt alakulnak ki, és homályosságot okoznak. Ide tartoznak azok a hegek is, amelyek sérülések miatt jönnek létre, vagy szaruhártya-gyulladás következtében keletkeznek. Ilyen például egy bakteriális szaruhártya-fekély, de kialakulhat kontaktlencse-viselőknél is baktériumok, gombák vagy amőbák miatt. Ezek gyógyíthatók helyi (pl. szemcsepp) kezeléssel, de maradhat utánuk heg. Ilyen esetben a szaruhártyát cserélni kell.
Sürgős szaruhártya-átültetésre annyira súlyos szaruhártya-gyulladás miatt is lehet szükség, aminek következtében a szaruhártya kilyukad.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A szaruhártyát cserélhetik egyben, de cserélhetik annak csak egy részét is. Klasszikus esetben a szaruhártyát teljes vastagságában cserélik (ez átlagosan 500-550 mikrométer), ezt nevezik perforáló keratoplasztikának. Megesik, hogy csak bizonyos rétegeket kell cserélni (a szaruhártyának 5 rétege van), azokat, amelyek nem működnek jól. Ezt nevezik lamelláris, más néven réteges keratoplasztikának. Ez technikailag bonyolultabb, mintha a szaruhártyát teljes vastagságában cserélnék, de a betegnek – mivel ez kisebb beavatkozás jelent – sokszor jobb ez a megoldás. A leggyakoribb, hogy a leghátsó réteg cseréjére van szükség. Ez kisebb nyílásokon keresztül is kivitelezhető, kevesebb varratra van szükség, emiatt a gyógyulás is gyorsabb.
Bár dolgoznak a kutatók azon, hogy szaruhártyát mesterségesen is létre lehessen hozni, egyelőre donoroktól érkező szaruhártyára cserélik a tönkrementet. A nagy különbség itt az, hogy míg egyéb szerveket, így például a vesét vagy a hasnyálmirigyet nagyon gyorsan át kell ültetni, addig a szaruhártya megfelelő technikákkal néhány napig konzerválható.
Az országban több szaruhártyabank is működik, ezek szakemberei járnak a patológiákra, és ellenőrzik, majd eltárolják a felhasználható szaruhártyákat. A felhasználhatóságnak sok kizáró oka lehet, ilyenek egyes szembetegségek, szemműtétek, például a szürkehályog-műtét. Mivel a látásjavító lézeres műtét éppen a szaruhártyán történik, az is kizáró ok, mert megváltoztatja a szövet vastagságát, geometriáját. A szaruhártya donorának vércsoportja nem kell egyezzen a betegével, de ha valakinek a szervezete már a sokadik szaruhártyát sem fogadja be, szükség van speciális immunológiai egyeztetésre. Alapesetben ilyet nem végeznek, itt a szabályok nem olyan szigorúak, mint más szerveknél.
A donortól szerzett szaruhártya tárolására nagyjából 10 napig van mód, a szövetek addig lehetnek a raktárban. A tárolás azért hasznos, mert a műtétek egy része sürgős, más részük viszont tervezhető. Utóbbinak adnak remek hátteret a szaruhártyabankok.
Magát a műtétet helyi érzéstelenítésben vagy altatásban végzik, így a betegek fájdalmat nem élnek át. Az orvosok nem a szaruhártya teljes egészét cserélik, csak a középső (optikailag fontos) részét. A teljes szaruhártya nagyjából 12 milliméter átmérőjű, ebből szoktak egy kb. 7-8 milliméteres kört kivágni. Ezt a részt speciális körkéssel vagy lézeres módszerekkel vágják körbe, majd kiemelik. Ennek helyére illesztik be a donortól származó szaruhártya pontosan ugyanolyanra vágott darabját, majd varratokkal rögzítik. A varratok nagyon finomak, szabad szemmel szinte nem is láthatók, csak mikroszkóppal. A műtét után az új szaruhártya sejtjeit átépíti a befogadó szövet, a kollagén alapállomány pedig befogadja őket. Ezáltal fokozatosan lecserélődnek a sejtek.
Ha csak egy réteget kell cserélni, más technikát használnak: ilyenkor a réteges leválasztásról a mikrokeratom nevű eszközzel, lézerrel, speciális mechanikus eszközzel, vagy akár manuálisan gondoskodnak az orvosok. A munkát ez esetben is mikroszkóp alatt végzik.
Ritkán, de előfordul, hogy a szövetet a szervezet nem fogadja be, ilyen esetben az átültetést ismételni kell. Erre akkor szokott sor kerülni, ha valakinél nagyon akut gyulladás alakul ki, vagy a donor idős, így a szaruhártyája nem olyan életképes.
Mennyi időt vesz igénybe?
Ha minden rendben zajlik, a műtét fél óra alatt elkészül, de komplex esetekben (pl. súlyos maródásos sérülés esetén) több órát is igénybe vehet.
Milyen szakorvos végzi?
Szaruhártya-átültetést ilyen műtétekben jártas szemész végezhet. A beavatkozás nem rutinműtét, Magyarországon csak nagyobb központokban folyik, ilyen szakirányban képzett szemsebész szükséges az elvégzéséhez. A műtét után több napig a fekvőbeteg intézményben kell tartózkodni, nem egynapos sebészeti beavatkozásról van szó. A műtét sikerét a műtét előtti és utáni kezelés is nagyban meghatározza.
Hogyan kell rá készülni?
A transzplantációra várólista van, így a betegeknek folyamatosan készenlétben kell állniuk. A műtétről általában egy nappal korábban értesítik őket. Szerencsés, ha a várakozás időszakában nem viselnek kontaktlencsét. A betegeknek bizonyos esetekben immunrendszert gyengítő, vagy pl. vírusellenes gyógyszert kell szedniük a műtét előtt, de erre nincs minden esetben szükség.
Mire kell utána figyelni?
A szaruhártya-átültetés során nem felszívódó varratokat használnak, így azokat idővel el kell távolítani. Ennek időpontját az határozza meg, hogy a szaruhártya nem erezett szövet. Emiatt kisebb az esély a kilökődésre, ami előny, viszont a sebgyógyulás tovább tart: a varratokra akár fél-egy évig is szükség lehet, csak utána távolítják el őket. A varratok a látást nem zavarják, szépen behámosodnak.
A műtét után többféle gyógyszerre is szükség lehet attól függően, hogy milyen alapbetegség miatt kellett átültetni a szaruhártyát. Szemcseppeket mindig kell használni, és szükség van védőszemüvegre is. A gyógyszerekre hosszú hónapokig, esetenként évekig szükség van.
A betegeknek életük végéig kell ellenőrzésre járniuk, szemük pedig sérülékenyebb marad. Az például nagyobb rizikót jelent, ha belecsapódik egy ág, vagy belekapnak. A betegek vízbe jó darabig nem mehetnek, de idővel azért visszatérhetnek korábbi életmódjukhoz.
Jár vele fájdalom?
A szaruhártya-átültetés a helyi érzéstelenítés vagy altatás miatt nem jár fájdalommal, de műtét után a varratok miatt egy-két hétig szúró érzés jelentkezhet. Ha a műtét nem tervezetten történik, hanem súlyos gyulladás miatti szaruhártya-kilyukadás miatt sürgősen van rá szükség, a gyulladt szövetek miatt komolyabb fájdalmak is felléphetnek.
Kinél nem végezhető?
Súlyos immunológiai betegség esetén a műtét kimenetele rosszabb lehet, így ilyenkor mindig mérlegelni kell az elvégzésének lehetőségét. A gyerekek műtétje szintén komoly dilemmát jelent, ők ugyanis nehezen állják meg, hogy műtét után megdörzsöljék a szemüket. Hasonló a helyzet mindenkivel, aki nem jól kooperál, mert például mentálisan sérült. Ilyenkor nem csak az esetleges sérülések megelőzése nehéz, hanem a műtét után elengedhetetlen rendszeres szemcsepegtetés megoldása is.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mivel műtét közben a szem középső része nyitva van, keletkezhetnek vérzések, csökkenhet a szemnyomás, sérülhet a szem szivárványhártyája. Kijöhet a szem belsejéből akár az üvegtest, vagy egyéb szövet, aminek a helye bent lenne.
A műtét legnagyobb rizikóját az adja, hogy a szaruhártyát úgy kell bevarrni, hogy a felszíne tökéletesen zárjon. Erre azért van szükség, mert a szem belsejében folyamatosan termelődik a csarnokvíz, így elengedhetetlen, hogy a seb vízzáró legyen. Ha nem az, kórokozó juthat be a szembe, emiatt belső gyulladás alakulhat ki. Ritkán, de megeshet, hogy a szaruhártyát a szervezet nem fogadja be. Műtét után kialakulhat szemnyomás-emelkedés is, ami torkollhat akár glaukómás rohamba is. Kialakulhat az átültetés után szürke hályog is.
A műtét után gyakran alakul ki szemszárazság, mivel a szaruhártya körbevágásakor körbevágják annak idegeit is. Ezek felelősek a könnytermelés szabályozásáért, így ha átvágják őket, és nem regenerálódnak, akár életre szóló szemszárazság is kialakulhat. Ilyenkor műkönnyek használatára van szükség.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Resch Miklós szemész szakorvosnak.
A narancsban vagy a gránátalmában van több C-vitamin?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Ezért reagál a nők teste másként az alkoholra, mint a férfiaké – Nagyobb a kockázat kis fogyasztásnál is
Egy pohár bor egy hosszú nap végén sokaknak ártalmatlan kikapcsolódásnak tűnik. Mégis, ha egy nő és egy férfi ugyanannyit iszik, a nő szervezetében gyakran erősebb és gyorsabb hatással kell számolni.
Depresszió nőknél és férfiaknál – Miért jelentkezik eltérően a betegség a két nemnél?
Több kutatás is alátámasztja, hogy a depresszió nagyobb eséllyel alakul ki nőknél, mint férfiaknál. Viszont arra is van bizonyíték, hogy a férfiak kisebb eséllyel kérnek segítséget a tüneteikkel, amiket hajlamosak a stresszre fogni.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+2 °C
Minimum:
-4 °C
Általában derült vagy gyengén felhős idő valószínű, azonban észak felől kisebb felhőtömbök érkeznek, melyekből néhol hózáporok kialakulhatnak. Az északnyugati szél újból nagy területen megélénkül, megerősödik, de északkeleten és délnyugaton lesznek szélcsendesebb részek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -8 és -2 fok között valószínű, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon ennél több fokkal hidegebb lehet. Egy hidegfront érkezése az arra érzékenyeknél fokozhatja a kellemetlen panaszokat.
