Tüdő- és légúti megbetegedések : Nyelőcsőgyulladás
Az élet fenntartásához, az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget a légzés útján biztosítja. Jellegéből adódóan az emberi légzőszervek más szerveknél fokozottabban ki vannak téve a környezeti hatásoknak: nyitottak, védtelenek pl. a légszennyezéssel, a levegőben lévő kórokozókkal, allergén anyagokkal szemben. Különösen sok légzőszervi megbetegedést okoz a dohányzás, amelynek során a káros anyagok eljutnak a tüdő legapróbb, legfinomabb részecskéiig is.
Nyelőcsőgyulladás tünetei és kezelése
Mi a nyelőcsőgyulladás?
A nyelőcső az emésztőrendszerhez tartozik, a gégefő magasságában kezdődik és a gyomorszáj területéig tart. Gyulladását okozhatja valamilyen külső tényező - például fertőzés vagy maró anyag, esetleg allergia vagy irritáló hatás -, illetve működési, azaz funkcionális zavar.
Tünetek
A nyelőcsőgyulladás előfordulása
A leggyakoribb a refluxos eredetű nyelőcsőgyulladás, a legtöbb beteg ennek lesz érintettje. A fertőzéses eredetű probléma főleg leromlott állapotú, csökkent immunitású betegeknél (súlyos diabétesznél, autoimmun betegség talaján, esetleg májcirrózisban) jelentkezik, illetve esetenként széles spektrumú antibiotikus kezelés során alakulnak ki. Az allergiás eredetű nyelőcsőgyulladás általában már gyermekkorban fellép, de gyakran csak felnőttkorban ismerik fel.
A nyelőcsőgyulladás okai
A nyelőcsőgyulladás hátterében több ok is meghúzódhat. Szó lehet többek közt működési zavarról, például refluxról, amelynél a gyomorszáj záró funkciójának elégtelensége miatt a gyomorsav a nyelőcsőbe kerül és irritálja azt. A nyelőcső továbbító mozgásának, mozgékonyságának zavara, vagy a kötőszövet gyengesége esetén olyan szűkületek és tágulatok is kialakulhatnak, amelyek a tápanyag pangása következtében szintén táptalajt adnak a gyulladásos folyamatoknak.
Bakteriális fertőzések leggyakrabban szövődményként, egyéb betegségek kísérő jelenségeként lépnek fel. Az olyan súlyos betegségek, mint a tbc, a szifilisz és a diftéria szintén válthatnak ki nyelőcsőgyulladást, de lehet kórok az agyhártya-gyulladást és tüdőgyulladást okozó Streptococcus fertőzés, aktinomikózis, illetve egyes gombás fertőzések, így például a hisztoplazmózis vagy a candidiázis is. Lehet a nyelőcsőgyulladás allergiás eredetű is, amikor az allergén általában élelmi eredetű.
Véletlenül vagy öngyilkossági szándékkal lenyelt maró anyagok, lúgok és savak rendkívül súlyos, hegesedéssel, átlyukadással járó nyelőcsőgyulladást váltanak ki. Csípős ételek és italok általában átmenetileg okoznak nyelőcsőgyulladást, viszont tartós fogyasztásuk egyéni hajlam esetén krónikussá váló panaszt is eredményezhet.
Súlyos, akár átlyukadást is eredményező nyelőcsőgyulladást okozhat gyógyszerek nyelőcsőben való elakadása is, mivel ilyenkor kis területen nagy koncentrációban jelenik meg a gyógyszer hatóanyaga, ami mélyre terjedő fekélyt hozhat létre. Bizonyos gyógyszerek (ilyenek például egyes kardiológiai gyógyszerek, kalciumcsatorna-blokkolók és teofillinek) hatásmechanizmusuk részjelenségeként az alsó záróizom működését is rontják, ezáltal pedig savas refluxot provokálnak.
A nyelőcsőgyulladás tünetei
A nyelőcsőgyulladás első tünete a nyelési zavar, de jelentkezhet gyomorégés, illetve a mellkasi égés vagy szívtáji fájdalom is. Gyulladás esetén gyakori a falat elakadásának érzése, de szűkületek valódi elakadást, nyelési, táplálkozási képtelenséget is okozhatnak.
A nyelőcsőgyulladás diagnózisa
A diagnózist endoszkópos vizsgálat során állítják fel, melynek során mintavételre, szövettani vizsgálat végzésére is lehetőség adódik. Régebben röntgenvizsgálattal lehetett a nyelőcső betegségeit diagnosztizálni, de az endoszkópia elterjedése óta jelentősége visszaszorult ennek alkalmazása. Ma már főként akkor használják ezeket az eljárásokat, ha valamilyen anatómiai ok - például szűkület - miatt a tükrözéses vizsgálat nem kivitelezhető. Ugyancsak indokolt lehet a radiológiai vizsgálat akkor, ha a nyelőcső lefutását pontosan kell ismerni - például szűkületek, tágulatok esetén, valamint műtéti beavatkozások előtt.
A nyelőcsőgyulladás kezelése
A nyelőcsőgyulladás kezelése mindig a kiváltó októl függ. Ha a panasz refluxos eredetű, akkor a hajlamosító tényezőket kell csökkenteni, főként életmódbeli változtatásokkal, szükség esetén gyógyszeres támogatással. Amennyiben a betegség fertőzéses, bakteriális vagy gombás eredetű, akkor az okot kell antibiotikumos vagy gombaellenes kezeléssel megszüntetni. Allergia okozta nyelőcsőgyulladást az allergénként felmerülő élelmiszerek kerülésével lehet kezelni.
Ha a nyelőcsőgyulladást sav vagy lúg okozza, szükség lehet műtéti beavatkozásra, perforáció esetén akár a nyelőcső eltávolítására is is szükség lehet. Ezek mindig nagyon komoly, nagy kockázatú műtétek, mivel a nyelőcső pótlása csak súlyos kompromisszumok árán valósítható meg.
A nyelőcsőgyulladás gyógyulási esélyei
A gyógyulási esélyek szintén a kiváltó okoktól függenek. A reflux okozta nyelőcsőgyulladás jól kezelhető kórkép, már hatékony gyógyszeres lehetőségek állnak rendelkezésre. Megesik, hogy kezeléséhez nincs szükség gyógyszerre sem, lévén elegendőnek bizonyul az életmódváltás - ilyenkor a nyelőcsőgyulladás is nagy eséllyel múlik el tartósan. Ugyanakkor a betegség jelentős arányban funkcionális, ilyenkor pedig komoly szerepük van a pszichoszomatikus tényezőknek - emiatt a kiújulása is meglehetősen gyakori.
Maró anyagok, savak, lúgok ivása a nyelőcsőgyulladás mellett olyan károsodásokat is okozhat, amelyek akár az élettel összeegyeztethetetlenek is lehetnek, vagy az életminőséget jelentősen rontják - például szűkületek és hegesedések kialakulásával járnak. Ezen esetekben a megoldás általában műtéti, de a teljes funkció szinte sosem állítható helyre.
A nyelőcsőgyulladás megelőzése
A megelőzés lényege a nyelőcsőgyulladást okozó betegségek megelőzése és mielőbbi kezelése, az irritáló anyagok, allergizáló tényezők kerülése. Fontos hogy a gyógyszereket mindig sok folyadékkal nyeljék le.
A nyelőcsőgyulladás szövődményei
Az elhanyagolt nyelőcsőgyulladás szövődményeként hegesedések és fekélyek alakulhatnak ki, extrém esetben átlukadás, tehát perforáció is történhet. Az elhanyagolt vagy szövődményes reflux bizonyos eseteinél a gyulladt nyálkahártya el is fajulhat, oly módon alakulhat át, ami daganatos kockázatot rejt magában. Ilyen esetekben rendszeres endoszkópos kontrollvizsgálat végzése elengedhetetlen.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Harasta Edit sebész, gasztroenterológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
Többnyire borult lesz az ég, majd napközben északkelet felől lassan, fokozatosan szakadozottá válik, nagyobb területen csökken is a felhőzet. Számottevő csapadék nem lesz. A keleties szél csak kevés helyen élénkül meg, de estétől Sopronnál már előfordulhatnak erős széllökések is. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2 és 5 fok között alakul. Késő estére +1 és -6 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
