Szív- és érrendszeri betegségek

A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.

Hiperlipoproteinémia tünetei és kezelése

Mi a hiperlipoproteinémia?

Hiperlipoproteinémiáról akkor beszélünk, ha a vérben emelkedett bármelyik lipid (lipoprotein, más néven vérzsír) vagy több lipid szintje. A vérzsírokat fehérjeburok veszi körül, amely meghatározza a vérzsír típusát. A hétköznapi gyakorlatban a hiperlipoproteinémia elsősorban a magas koleszterinszintet, azon belül a magas LDL-koleszterin-szintet jelenti. Egy másik fontos lipoprotein, amelynek szintje emelkedett lehet, a triglicerid. Ennek emelkedése szintén hiperlipoproteinémiát okoz. A két lipoprotein szintje együtt és külön-külön is magas lehet, de okozhat hiperlipoproteinémiát más lipoprotein emelkedett szintje is.

Tünetek

A hiperlipoproteinémiákat egyrészt aszerint osztályozzák, hogy mely lipoprotein emelkedett szintje okozza (az emelkedett lipoproteinek alapján a problémát 5 csoportba sorolják), másrészt, hogy milyen genetikai eltérés áll a lipoprotein emelkedésének hátterében.

A hiperlipoproteinémia előfordulása

Statisztikák szerint az elhízottak 49,7, a túlsúlyosak 44,2 és a normál súlyú emberek 28,6 százalékának emelkedett a koleszterinszintje. Mivel a normál koleszterinszint 5,2 mmol/liter körül van, a 6,5 mmol/l már veszélyt jelent az egészségre. A duplájára emelkedett, 10-15 mmol/literes érték már nagyon magasnak számít. A genetikai eltérés, amely ennyire súlyos vérzsír-emelkedést okoz, nagyon ritka, egymillió emberből nagyjából egyet érint. A 7-9 mmol/literes emelkedést okozó genetikai eltérés már gyakoribb, körülbelül 500 emberből egyet érint. A genetikai okok mellett még számos betegség okozhat úgynevezett másodlagos vagy szekunder hiperlipoproteinémiát.

A hiperlipoproteinémia okai

Hiperlipoproteinémiánál magas lehet a koleszterin és a triglicerid szintje külön-külön és együtt, de állhat a háttérben más lipoprotein emelkedett szintje is. A szintek magasak lehetnek valamilyen alapbetegség miatt, de kiválthatják genetikai okok is.
Egyre több lipoproteinnél ismert, hogy magas szintjét valamilyen genetikai eltérés okozza. A genetikai okok egészen magas lipoproteinszintet csak homozigóta formában okoznak (amikor az érintett mindkét szülőtől hibás gént öröklött) okoznak: ennél a koleszterinszint 10-15 mmol/liter. Sokkal gyakoribb a heterozigóta forma (ennél a genetikai eltérés csak az egyik szülőnél adott), amely csak kisebb emelkedést okoz: a koleszterinszint 7-9 mmol/liter.
Másodlagosan magas lipoproteinszintet okoz a cukorbetegség, de társulhat hiperlipoproteinémia májbetegséghez, hematológiai betegséghez és pajzsmirigybetegséghez, például alulműködéshez, illetve alkoholizmushoz is. A triglicerid szintjét az alkoholfogyasztás szintén emeli. Hiperlipoproteinémia egyeseknél terhesség alatt is jelentkezhet, de ennek pontos okát nem tudják.
A táplálkozás nem kiváltó oka a hiperlipoproteinémiának, de a vérzsírok szintjét 20-30 százalékkal azért befolyásolhatja. Ez azt jelenti, hogy akinél nincsen valamilyen szekunder betegség (például cukorbetegség, pajzsmirigybetegség, vesebetegség) vagy nincs genetikai adottság, annál pusztán a helytelen táplálkozás miatt nem alakul ki hiperlipoproteinémia. Ha viszont valakinek ez irányú hajlama van, akkor múlhat a táplálkozáson, hogy kialakul-e nála hiperlipoproteinémia.
A túlsúlyos vagy elhízott emberek körében gyakoribb a magas koleszterinszint
A túlsúlyos vagy elhízott emberek körében gyakoribb a magas koleszterinszint

A hiperlipoproteinémia diagnózisa

A magas vérzsírszint az esetek egy részében véletlenül, mellékleletként derül ki - például, mert valakitől cukorbetegség vagy pajzsmirigybetegség miatt vért vesznek. Ilyen vérvételre szűrővizsgálatként is sor kerülhet. Fiatalabb korban főképp akkor vesznek vért ilyen vizsgálat miatt, ha valaki közeli rokonságában szívinfarktus fordult elő, vagy valamelyik szülőjének korai érelmeszesedése volt. Ha ilyenkor kiderül, hogy magasak a vérzsírok is, akkor érdemes a gyerekeket is szűrni. Ebben az esetben a probléma még panaszmentes állapotban kiderülhet, kezelését pedig időben megkezdhetik.

A hiperlipoproteinémia tünetei, kórlefolyása

A hiperlipoproteinémiának nincsenek tünetei: a baj egyedül a megmért vérzsír-értékekből derül ki. A magas lipoproteinértékek elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Ez érintheti az agyat, a szívet, a perifériás ereket, a hasi és a nyaki ereket, a kisereket. Összességében számos szív- és érrendszeri betegség jelentkezhet a hiperlipoproteinémia és a miatta kialakuló érelmeszesedés okán. A magas koleszterinszint mellett a magas triglicerid szintén komoly problémákat, egyebek mellett a hasnyálmirigy gyulladását okozhatja.
Az örökletes, familiárisan magas trigliceridszintnél sárga pontok jelennek meg a testen, főképp a far tájékán és a könyökön. A koleszterinszint emelkedésekor a kéz ízületei fölött és a szem körül is lehetnek jellegzetes bőrelváltozások. Az igen ritka (homozigóta) familiáris magas koleszterinszintnél a kezeletlen gyerekek már 4-6 éves korban infarktust vagy agyvérzést kaphatnak.

A hiperlipoproteinémia kezelése

Az érintetteknek azonnal lehet diétás tanácsot adni, de a más betegséghez társuló hiperlipoproteinémia kezelése inkább az alapbetegség kezelését jelenti. Ennek oka, hogy a koleszterin és a triglicerid szintje már pusztán attól javulhat, ha valakinek jól kezelik cukorbetegségét, vesebetegségét vagy pajzsmirigybetegségét. A diéta a telített zsírok kerülését jelenti, amelyek főképp a csirke bőrében, a belsőségekben és a tojásban vannak.
Ha az állapot súlyosabb, nemcsak diétára, hanem a magas koleszterinszint gyógyszeres kezelésére is szükség van. Ez azoknál különösen indokolt, akiknek olyan egyéb betegségük (például cukorbetegségük vagy magas vérnyomásuk) is van, amelyek szintén hajlamosítanak az érelmeszesedésre. Ilyen esetekben a vérzsírok célértékei alacsonyabbak is, mint az egészséges embereknél.
Akiknek nincs kezelhető alapbetegsége, a lipoproteinek szintje pedig genetikai okok miatt magas, gyógyszeres kezelésre van szükségük. Az érintettek hűsége a terápiához sajnos nem a legjobb: a betegségnek ugyanis nincs közvetlen tünete.
A rendszeres testmozgás javítja a vérzsír- értékeket is, javulás viszont csak akkor várható, ha valaki hetente legalább 150 percet mozog, egy alkalommal nagyjából 30 percig sportol, a két fizikai aktivitás között pedig nem marad ki egy napnál több.

A hiperlipoproteinémia gyógyulási esélyei

A más betegséghez társuló hiperlipoproteinémia megszűnhet, ha az alapbetegség gyógyítható vagy kezelhető, a probléma hátterében pedig nem áll más ok vagy genetikai eltérés. Az örökletes forma nem megszüntethető: ebben az esetben folyamatos diétára és gyógyszerszedésre van szükség.

A hiperlipoproteinémia megelőzése

Akinél ismert a hiperlipoproteinémiára való hajlam, mert például a családjában már előfordult korai érelmeszesedés, annál sokkal jobban kell figyelni a táplálkozásra. Kerülni kell egyebek mellett a csirke bőrét, a belsőségeket és a tojást. Érdemes megelőzni az elhízást is, aki pedig túlsúlyos, törekednie kell a testsúly csökkentésére. Kerülni kell a sok édességet is: ez ugyanis segíti a rizikót növelő cukorbetegség megelőzését.

A hiperlipoproteinémia szövődményei

A hiperlipoproteinémiának vaszkuláris (ér eredetű) szövődményei lehetnek. Ilyen például a szívinfarktus és az érelmeszesedés.

Hasznos tudnivalók a hiperlipoproteinémiáról

Aki tudja, hogy családjában előfordult korai érelmeszesedés, illetve 55 éves kor előtt szív- és érrendszeri betegség, annak tanácsos már 20 éves korában szűrővizsgálatra mennie, majd 2-3 évente ismételni. Így az esetleges érintettség időben kiderülhet.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük prof. dr. Somogyi Anikónak, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Belklinika egyetemi tanárának.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +4 °C
Minimum: -1 °C

Tovább terjeszkedik a rétegfelhőzet, az ország nagyobb részén borult idő várható, főként a Dunántúlon maradhatnak kevésbé felhős, derült tájak is. Párássá válik a levegő, helyenként köd képződik. Számottevő csapadék nem lesz. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet -5 és +2 fok között alakul, az ország döntő részén fagypont körül alakul. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.