Fibróma tünetei és kezelése

A fibróma nagyon gyakori bőrelváltozás, tulajdonképpen egy kötőszövetből álló jóindulatú bőrnövedék. Az érintettek gyakran hívják "futószemölcsnek", ami nem helyes, mert ez a kifejezés azt sugallja hogy az elváltozás fertőzéses eredetű, másrészt a szemölcs kifejezést a bőrgyógyászok inkább a vírusos növedékekre használják, nem pedig az olyan kötőszövetből állókra, mint amilyen a fibróma.

A fibróma megjelenése nagyrészt alkati kérdés, másrészt a bőr idősödésével magyarázható: egy bizonyos életkor fölött már szinte mindenkit érint. Jellemzően 30 éves kor után alakul ki. Konkrét kiváltó oka nem ismert, de gyanítható, hogy a folyamatos irritáció és dörzsölés elősegítheti megjelenését, ezért is látjuk leggyakrabban a nyakon vagy a hónaljak területén. Akinél egy fibróma már megjelent, annál jellemzően több is kialakul az életkor előrehaladtával. A férfiak és nők érintettsége azonos, a nemek között ebben nincs különbség.

A bőrnövedék külleme nagyon jellegzetes, általában bőrszínű, esetleg halványbarna. Maga a fibróma általában 1-2 milliméteres, de van, hogy csak tapintással lehet érezni a bőrből alig kiemelkedő apró kis növedéket. Nagyobb fibromák esetén jól látható a jellegzetes vékony nyél, és az annak végén ülő, puha tapintatú, mozdítható, gombostű fejéhez hasonlatos gömböcske. Ritkán előfordulhatnak nagyobb, akár egy centimétert elérő fibrómák is.

A fibróma a leggyakrabban a nyakon alakul ki, itt provokáló faktor lehet a nyaklánc vagy a magas nyakú, galléros ingek viselése, és az ebből adódó dörzsölés. A második gyakori megjelenési hely a hónaljak területe, de gyakran kialakul a szemhéjon, mellkason, nőknél emlő alatti területen és törzsön. Az alsó végtagon kevésbé jellemző, ha mégis, akkor inkább csak a lágyékhajlati területen.

A fibrómák többnyire elszórtan helyezkednek el, panaszt nem okoznak, nem fájnak és nem viszketnek. Ha véletlenül megcsavarodnak, hirtelen fájdalmassá válnak, bepirosodnak, és mivel a nyélben futó ér elzárul és ezzel a fibróma vérellátása megszűnik, feketévé válik az addig bőrszínű gömböcske. Mindez az érintettek számára ijesztő lehet. Az elfeketedett, elhalt terület spontán is leszárad és lelökődik, illetve az orvos is eltávolítja

A fibróma megjelenése nagyon jellegzetes, diagnózisa a klinikai kép alapján történik.

A növedéket nagyon egyszerű eltávolítani, és mivel a fibróma kozmetikailag is zavaró lehet, valamint esély van a sérülésére és csavarodására, ezt érdemes is megtenni. Az eltávolítás általában steril ollóval történik, de végezhető leégetéssel vagy lézeresen is. A legegyszerűbb mód a steril levágás, ami előtt fagyasztásos technikával történik az érzéstelenítés, még injekcióra sincs szükség.

A fibróma az eltávolítást vagy az elhalást követő leszáradás után gyakorlatilag nyom nélkül gyógyul, lévén bőrrel összeköttetésben lévő nyele nagyon vékony.

Kialakulása nem megelőzhető, de akinek már volt fibrómája és hajlamos rá, annak érdemes kerülnie a nyaklánc és a szoros, dörzsölő ruházat viselését.

A fibrómának a megcsavarodáson vagy véletlenszerű leszakadáson kívül más szövődménye nem lehet, a növedék rosszindulatúan nem fajulhat el. Szövődmény az eltávolítás után sem szokott jelentkezni, feltéve, hogy az érintett az orvosi utasításokat betartja, és a beavatkozási területet egy-két napig víztől óvja, a fedőkötést pedig viseli.

Régen a fibrómákat a nagyon erős, nagy szakítószilárdságú lószőrrel vagy cérnával házilag elkötötték, ennek hatására a nyélben lévő ér elzáródott, a kis növedék pedig elhalt és leszáradt, lelökődött. Ez ma már csak orvostörténeti érdekesség, de a jelenlegi eltávolítási módok is hasonló elven működnek: a cél az, hogy a vérellátást biztosító kis nyelet elzárják. Csak épp az orvosok ezt ma már korszerű, steril körülmények között teszik.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Erős Nóral bőrgyógyász Ph.D., kozmetológus, venerológus szakorvosnak.