Hodgkin-kór tünetei és kezelése

Dr. Farkas Péter

 Dr. Farkas Péter

 

Dr. Somogyi Mária

 Dr. Somogyi Mária

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a Hodgkin-kór?

A nyirokrendszer fontos szerepet játszik a fertőzések és a betegségek, köztük a daganatos megbetegedések elleni védelemben. A Hodgkin-limfóma (Hodgkin-kór) a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése, melyre egy speciális daganatsejt, az ún. Sternberg-Reed-sejt jellemző.

A Hodgkin-kór előfordulása

Leggyakrabban Európában és az USA-ban fordul elő, 100.000 lakosra évente 3 új megbetegedés esik, Magyarországon a prevalencia 1000 körül lehet. A betegek nemek szerinti megoszlását tekintve 3 férfira jut 2 nő. Elsősorban munkaképes korban lévők (30-60 éves korosztály) betegsége, emiatt társadalmi jelentősége túlnő előfordulási arányán. Korai stádiumban fájdalmatlan nyirokcsomó-megbetegedésként jelentkezik, de előrehaladott stádiumban a nyirokcsomón kívül egyéb szerveket, pl. a csontvelőt és a májat is érintheti.

A Hodgkin-kór okai

Oka ismeretlen, felmerült a vírusfertőzés (Epstein-Barr vírus) kóroki szerepe is.

A Hodgkin-kór tünetei

Hodgkin-limfóma fontos jellemzője, hogy általában egy nyirokcsomó-csoportban kezdődik, gyakran a fej-nyakon, ritkábban a hónaljban vagy az ágyéki területen. A fájdalmatlan nyirokcsomó-megnagyobbodás a betegek 80-90%-ánál a diagnózis felállításának időpontjában már megfigyelhető.

Mások általános tünetekkel, mint láz (38 °C feletti), fogyás (fél év alatt a testsúly több mint 10%-a), éjszakai izzadás, esetleg az egész testre kiterjedő viszketés miatt fordulnak orvoshoz.

Ezek az ún. "B-tünetek". Jellemző lehet még a teljesítőképesség csökkenése, valamint alkoholfogyasztást követően az érintett nyirokcsomóban észlelt fájdalom. A T-limfociták működészavara következtében a betegek fokozottan hajlamosak tbc, gomba és vírusfertőzések (pl. övsömör) kialakulására.
Továbbá előfordulhatnak idegrendszeri tünetek, hormonális zavarok, valamint csont-, tüdőérintettség és húgyivarszervi panaszok. Gyakran észlelhető gyorsult süllyedés, esetenként vérszegénység, a limfocitaszám csökkenése (<1000/µl), illetve az eozinofil sejtek megszaporodása. A betegség tovaterjedése kezdetben a nyirokutak, majd a vér útján, illetve a környező szövetekre közvetlen történik.

A Hodgkin-kór diagnózisa

A diagnózis a megnagyobbodott nyirokcsomó szövettani vizsgálata alapján állítható fel. A mikroszkópos szövettani képben jellegzetesek a Sternberg-Reed-féle óriássejtek, melyek a feltételezetten B-limfocita eredetű ún. Hodgkin sejtekből keletkeznek. Ezen túlmenően a metszetben gyakran figyelhető meg hegesedés. A Hodgkin-kór szövettanilag 4 altípusra osztható: noduláris szklerózis (82%); kevert sejtes (14%); limfocita túlsúlyos (3%); limfocita depléciós (1%). A kezelés közben azonban megváltozik a morfológiai kép, a sejtek megfogyatkozása, majd a hegesedés dominál. Ezért pontos szövettani besorolásra csak a kezelés megkezdése előtt van lehetőség.

Stádiumbeosztás

A Hodgkin-kór klinikai stádiumbeosztása döntő fontosságú a kimenetel szempontjából:
I. stádium - Egy nyirokcsomó régió vagy egy nyirokcsomón kívüli terület érintettsége.

II. stádium - Két vagy több nyirokcsomó érintettsége a rekeszizom azonos oldalán.

III. stádium - Két vagy több érintett nyirokcsomó a rekeszizom mindkét oldalán vagy nyirokcsomón kívüli területek és nyirokcsomók egyidejű érintettsége a rekeszizom mindkét oldalán.

IV. stádium - Szóródott betegség egy vagy több nyirokcsomón kívüli szervben (bőr, máj, tüdő, csontvelő, csont, mellhártya, lép) nyirokcsomó érintettséggel vagy anélkül.

A római számok mellett "A" jelöli, ha nincsenek általános tünetek, míg "B" ha vannak.

A nagy mellüregi daganat (a daganat nagyobb, mint a mellkas átmérőjének 1/3-a), a nyirokcsomón kívüli érintettség, a lép masszív érintettsége, a gyorsult süllyedés fokozott kockázati tényezőnek számít.

A Hodgkin-kór kezelése

A kezelés megkezdése előtt a betegeket a várható kimenetel szerint 3 csoportba: kedvező, intermedier, kedvezőtlen prognózisú sorolják, mely meghatározza a tervezett terápiás beavatkozást.

  1. A kedvező prognózisú csoportba tartozó betegeknél az érintett és a szomszédos nyirokcsomó-régiók besugárzását végzik.

  2. Az intermedier prognózisú csoportba sorolt betegek kombinált kemo-radioterápián esnek át, általában 4 cikluson át.

  3. A kedvezőtlen prognózisú csoport betegei 8 ciklus polikemoterápiában részesülnek.

A sugárkezelés mellékhatásaként hányinger, hányás, gyengeség, bőr- és nyálkahártya-gyulladás jelentkezhet, a has besugárzását követően hasmenés léphet fel, nagy sugárdózis alkalmazása pedig, károsíthatja a csontvelőt. A kemoterápia során elsősorban hányinger, hányás, csontvelő- és tüdőkárosodás jelentkezésével kell számolni.

A betegség kiújulása (recidíva) esetén, amennyiben sugárkezelést követően lépett fel kemoterápiát végeznek, ha kemoterápiát követően alakult ki, akkor intenzív kemoterápia után a csontvelő-átültetés is szóba jön. Mivel a recidívák 2/3-a az elsődleges kezelést követő első két évben, 90%-a az első öt évben következik be, az első években a betegeket rendszeresen ellenőrizni kell. Ez fizikális, laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokkal történik. Ez utóbbi CT-, MRI-vizsgálatot, illetve izotópos módszereket: gallium szcintigráfiát és PET-et (pozitron emissziós tomográfia) foglal magában.

A Hodgkin-kór esetében MRI és CT vizsgálatot is végeznek

A Hodgkin-kór esetében MRI és CT vizsgálatot is végeznek

Gyógyulási esélyek

A kimenetel szempontjából meghatározó a betegség stádiuma, valamint a kockázati tényezők megléte. Teljes gyógyulás a kedvező prognosztikai csoportban kb. 90%-ban, az intermedier prognózisú csoportban kb. 70%-ban, míg a kedvezőtlen prognózisú csoportban kb. 50%-ban következik be. A Hodgkin-kór tehát az onko-hematológia igazi sikertörténete, hiszen a betegek jelentős része meggyógyítható! Azonban az összességében jó prognózist rontja a sugárkezelés és a kemoterápia késői toxikus hatása. Ide sorolható az ún. második tumor - főleg emlő- és pajzsmirigyrák - kialakulásának fokozott kockázata a besugárzást követő 15 éven belül (11%), akut mieloid leukémia megjelenése az első 10 évben (1%), illetve non-Hodgkin limfóma kifejlődése.

Továbbá az alkalmazott kezelés a szív, a tüdő, a pajzsmirigy, a here, a petefészek károsodását, működési zavarát eredményezheti. Szerencsére a kemo- és sugárterápiával sikeresen kezelt szülők gyermekeiben nem tapasztalták a fejlődési rendellenességek halmozódását (a beteg kérésére a kezelés megkezdése előtt lehetőség van spermakonzerválásra). Az alkalmazott kezelés mellékhatásainak megelőzése céljából tehát törekedni kell a korai diagnózisra, amikor a betegség még a kedvező prognózisú csoportba sorolható és kevésbé intenzív terápiát igényel.

Kategória: Hematológia

Orvost vagy magánrendelőt keresek Hodgkin-kór kezelésére! További kérdésem van Hodgkin-kór témában
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Kérdése van? Orvosaink válaszolnak!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, többfelé kiderül az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag