Ideggyógyászati megbetegedések

Az idegrendszert az agy, a gerincvelő és az egész testet behálózó idegek összessége alkotja. Bonyolultsága messze meghaladja a legnagyobb teljesítményű számítógépekét is, az agy működését évtizedek óta kutatják, de még csak pár százalékát sikerült megismerni. Az idegrendszert két nagyobb részre osztjuk: a központi idegrendszert az agy és a gerincvelő alkotja, a környéki idegrendszer pedig azon ideghálózatokat jelenti, amelyek az agy és a gerincvelő összeköttetéseit biztosítják a szervezet többi részével. Az idegrendszer bonyolultsága miatt betegségei igen gyakoriak - a lakosság nagy részét érinti valamelyik formájuk.

Arcidegbénulás tünetei és kezelése

Mi az arcidegbénulás?

Az arcideg-bénulás a VII. agyideg (orvosi nyelven nervus facialis) valamilyen károsodás miatt létrejött kisebb-nagyobb mértékű működés-képtelensége vagy teljes bénulása. Ennek következtében az általa beidegzett azonos oldali arcfél izmainak gyengesége vagy bénulása jön létre.

Tünetek

Az arcidegbénulás előfordulása

Konkrét adatok nem állnak rendelkezésre, egyes adatok szerint 100.000 emberből 23-at érint élete során.

Az arcidegbénulás okai

A perifériás típusú arcidegbénulás oka a VII. agyideg valamilyen okból létrejött működészavara. Az arcidegbénulás leggyakoribb típusa az ismeretlen eredetű (idiopátiás), más néven Bell-féle bénulás (parézis). Ez a fajta elváltozás legtöbbször teljesen egészséges emberen, minden előzetes fájdalom, egyéb tünet nélkül hirtelen alakul ki. A hátterében azonban meghűlést, illetve a vírusos-eredetet (herpesz szimplex) valószínűsítenek. Az arcidegbénulás gyakran idegsérüléssel járó baleset után jön létre, de kialakulhat egy idegeket megbetegítő vírusfertőzés (mumpsz, övsömör) után is.
A kullancscsípés utáni ideggyulladások (Lyme-kór) is okozhatnak arcidegbénulását. A betegség hátterében állhat ritkábban valamilyen egyéb gyulladás (pl. középfülgyulladás, fültőmirigy-gyulladás), anyagcserezavar (például cukorbetegség, pajzsmirigy-alulműködés, porfíria), immun-mechanizmusú betegség (pl. szklerózis multiplex, Guillan-Barré-szindróma). Érelváltozás, daganat okozta idegkárosodás is előfordulhat a perifériás elváltozás hátterében. A központi idegrendszeri eredetű ún. centrális típusú bénulás okai között stroke, gyulladás, daganat szintén szerepelhet.

Az arcidegbénulás tünetei

Az arcizom-gyengeség súlyosságát tekintve az enyhétől a teljes bénulásig terjedhet. Csak az arc egyik fele érintett. Ez az oldal elsimul és kifejezéstelenné válik. Az arcizmok bénulása következtében az érintett arcfélen a homlokráncok elsimulnak, a szemet nem lehet behunyni, a szájszél nem mozog és az ellenoldalhoz képest lejjebb áll.
A beteg oldalon a szájból a folyadék kifolyik, a beteg nem tud fütyülni, felfújni az arcát és a szavak képzése is nehezített. Mivel két VII. agyideg van, ezért ritkán az is előfordul, hogy mind a kettő egyidejűleg betegszik meg, ilyenkor mindkét orca izmai bénulnak.
Az egyik arcfél összes mimikai izmának bénulását perifériás (típusú) arcidegbénulásnak nevezzük, megkülönböztetve attól az esettől, amikor kizárólag a szájszél nem mozog megfelelően, ez utóbbit centrális (típusú) arcidegbénulásnak nevezzük, mivel ennek oka nem az azt beidegző azonos oldali VII. agyideg betegsége, hanem az átellenes oldali agykérgi mozgató-mezőtől a VII. agyideghez vezető idegpálya sérülése.
Az arcizmok bénulása következtében az érintett arcfélen a homlokráncok elsimulnak, a szemet nem lehet behunyni, a szájszél nem mozog és az ellenoldalhoz képest lejjebb áll.
Az arcizmok bénulása következtében az érintett arcfélen a homlokráncok elsimulnak, a szemet nem lehet behunyni, a szájszél nem mozog és az ellenoldalhoz képest lejjebb áll.

Az arcidegbénulás diagnózisa

A felismerése nem szokott problémát jelenteni, mivel szabad szemmel is látható az arc érintett felének teljes vagy csupán a szájszélre lokalizálódó bénulása. A Bell-féle parézis kialakulása előtt egy-két nappal fájdalom jelentkezhet a fül környékén, majd az arcizmok bénulása hirtelen következik be. Gyakran említik a betegek a huzatos helyen tartózkodást is. Előfordul, hogy a beteg az arcidegbénulás oldalán a hangokat kellemetlenül erősnek hallja, továbbá, hogy az ízeket a nyelv érintett felén nem érzi vagy, hogy a beteg oldalon a könny és nyálképződés csökken vagy megszűnik.
Bell-féle parézisben hiányzik a láz, a laboratóriumi vizsgálatok normálisak, a neurológiai vizsgálat az arcidegbénuláson kívül eltérést nem talál. A Bell-féle arcidegbénulást az egyéb arcbénulással járó kórképektől el lehet különíteni, ugyanis ellentétben a Bell-féle hirtelen kezdettel, ezek rendszerint lassan fejlődnek ki. Amennyiben a betegség kialakulásának körülményei vagy a neurológia vizsgálat során talált további eltérések alapján felmerül, hogy a perifériás arcidegbénulás hátterében valamilyen másfajta kórfolyamat áll, ezekben az esetekben koponya MR-vizsgálatra is gyakran sor kerül az arcidegbénulást okozó folyamat tisztázására. Központi idegrendszeri úgynevezett centrális típusú arcidegbénulásban rendszerint koponya CT- vagy koponya MR-vizsgálat elvégzésére kerül sor.

Az arcidegbénulás kezelése

A Bell-féle ismeretlen eredetű (idiopátiás) perifériás arcidegbénulásban a betegek rendszerint szteroid tartalmú tablettákat kapnak, mivel ez hatékonyan csökkenti az ideg duzzadását és a feltételezett neuroallergiás folyamatokat. A szemet a kiszáradástól megóvandó műkönny csepegtetése is szükséges lehet, továbbá fedőkötés a szemre olyan esetekben, amikor a pislogás teljesen megbénult. A bénult arcizmokat - fizioterápia során - elektromosan ingerlik (szelektív ingeráram-kezelés), hogy az izmokat megóvják a sorvadástól, addig amíg a normális idegvezetés helyre áll. Hasznos lehet az idegregenerálódást elősegítő B1-vitaminok adása is.
A nem-idiopátiás perifériás típusban, illetve a centrális típusú arcidegbénulásban az alapbetegség kezelése az elsődleges, amelyet követően az arcidegbénulás is javulhat.

Az arcidegbénulás gyógyulási esélyei

A Bell-féle arcidegbénulás az esetek 80 százalékában fokozatosan meggyógyul, a gyógyulás ideje rendszerint nem haladja meg a két hónapot. Az esetek 20 százalékában a javulás hosszadalmasabb, illetve előfordul az is, hogy az arcidegbénulás nem vagy csupán részlegesen gyógyul. A mindennapi gyakorlatban az arcizmok bénulásának súlyossága az, ami legjobban előrejelzi a Bell-féle parézis gyógyulási esélyét, minél kevésbé súlyos az izmok bénulása, annál valószínűbb a teljes gyógyulás.
A VII. agyideg elektromos vezetési tulajdonsága még egzaktabb indikátora a Bell-féle parézis gyógyulási prognózisának: az arcidegbénulást követő 3-5. napon talált jó idegvezetési eredmények valószínűsítik a maradéktalan gyógyulást. Centrális típusú arcidegbénulásban a háttérben álló betegség természete és gyógyíthatósága szabja meg a prognózist.

Bármilyen típusú arcidegbénulás esetén mihamarabb neurológushoz kell fordulni. Perifériás arcidegbénulás esetén, amennyiben a szemhunyás elégtelensége miatt a szem kiszáradása és sérülése fenyeget, szemorvoshoz is el kell menni, aki a szem védelmére óraüveg-kötést helyez fel és műkönnyet ír fel.

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

A Tiszántúl mellett a Dunántúlon is szakadozik a felhőzet. Egyre inkább az északi tájakra korlátozódik a tartós eső, de délebbre is kialakulhatnak záporok, a Tiszántúlon zivatar is előfordulhat. A Dunántúlon az északnyugati, a délkeleti tájakon a délnyugati szelet néhol erős széllökések kísérik. Késő estére 4 és 10 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.