Mi ez a beavatkozás?
Ha a könyökízület tönkremegy, beszűkülhet a mozgás, illetve fájdalom jelentkezhet. Ilyenkor válhat szükségessé, hogy a kopott ízületi felszíneket pótolják valamivel. Ez többféle könyökízületi protézissel történhet: létezik olyan, amelynél csak részlegesen cserélik a könyököt, és olyan is, amelynél az egész ízületet művi protézissel helyettesítik. A beavatkozás után a könyök mozgása szinte teljes lehet, illetve a fájdalom jelentősen csökken vagy megszűnik.
Mikor van szükség rá?
- A részleges protézisek közül az úgynevezett radiusfejprotézis a legelterjedtebb, amellyel az orsócsont (radius) könyökízület felőli végét cserélik ki. Erre leggyakrabban traumák miatt van szükség, tehát akkor, amikor úgy törik el a radius feje, hogy már nem lehet összerakni, illetve ha a törés miatt instabil lesz a könyök.
- Úgynevezett totál könyökprotézisből szintén többféle van, a legelterjedtebb az úgynevezett lazazsanéros protézis. Mivel nem szükségesek hozzá ép szalagok, a protézis akkor is használható, ha olyan balesetes törésről van szó, amelynél a stabilizáló szalagok jelentős része is károsodott.
Milyen betegségeknél végzik?
Jellemzően traumás sérülések miatt van szükség könyökprotézisre, illetve olyan betegségek talaján kialakult másodlagos porckopásoknál, mint a reumatoid arthritis és a hemofília.
Hogyan kivitelezik a beavatkozást?
A könyökprotézist a leggyakrabban altatás mellett ültetik be, de lehetőség van úgynevezett plexusblokád alkalmazására is. Utóbbi úgy történik, hogy az aneszteziológus ultrahang segítségével megkeresi a nyaki idegköteget, majd zsibbasztó gyógyszerrel körbeinjekciózza. Ettől a beteg felső végtagja elzsibbad. Az érzéstelenítési módszereket kombinálni is lehet, amelyre elsősorban azért van szükség, mert az érintettek nem szeretik hallani a sebészek "kopácsolását". Ilyenkor a plexusblokádot szedációval vagy mélyaltatással egészítik ki. A blokád alkalmazása azért előny, mert a műtét utáni fájdalmat is jelentősen csillapítja - hatása akár 12 óráig is eltarthat.
A leggyakrabban használt totál könyökprotézist hátsó feltárásból ültetik be, ami úgy történik, hogy a beteg hanyatt fekszik, karját pedig keresztbe teszik a mellkasán. Ez szükséges ahhoz, hogy a könyökcsúcs területén egy hosszabb vágással feltárhassák az ízületet. A keringést a beavatkozás idejére egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettával leállítják. Ez segíti, hogy a műtéti területet jól lássák. Amikor a feltárás megtörtént, első lépésként kipreparálják az ujjakig futó, könyöktájon áthaladó nervus ulnaris ideget. Ez a könyök belső, csontosabbik részén útban lenne a sebészeknek, ezért át kell tenniük a könyök másik oldalára.
Az ideg preparálása után leválasztják a könyökről a tricepszet, majd szabaddá teszik a felkarcsont végét és a két alkarcsont könyök felé eső végét. Ezekről leveszik az úgynevezett csontcsőröket, az ízületet hozzáférhetővé teszik. A protézis helyét egy sablon segítségével alakítják ki: szára a felkarcsont csontvelőjébe kerül, így azt megfelelő méretűre kell alakítani, és formára kell szabni az alkarcsontot is. Először próbabehelyezést végeznek: megnézik, hogy a lágyrészek egyensúlyban vannak-e, megfelelő-e mozgás. Ha nem, akkor előfordul, hogy fel kell szabadítani szöveteket. Ha a mozgás már teljes, akkor a protézis komponenseit becementezhetik, rögzíthetik. Ezt követően rekonstruálják a tricepszet, és zárják a sebet. A varratot két héttel később szedik ki.
Mennyi időt vesz igénybe?
A beavatkozás elvégzéséhez egy-másfél óra szükséges. A műtét hossza függ az indikációtól, illetve attól, hogy milyen a könyök pontos anatómiai helyzete, volt-e már operálva. Például traumák után a műtét eleve azzal kezdődik, hogy a hegszövetben megkeresik azokat a struktúrákat (például idegeket), amelyeket meg akarnak őrizni. Ez jelentősen növelheti az operáció idejét.
Milyen szakorvos végzi?
A könyökprotézis beültetését ilyen beavatkozásokban jártas ortopéd-traumatológus végzi, az érzéstelenítésről és altatásról aneszteziológus szakorvos gondoskodik.
Hogyan kell készülni rá?
A műtét előtt a beteg általános kivizsgáláson esik át. Ennek részeként készül laborvizsgálat és EKG, végeznek góckutatást, felmérik a beteg ismert betegségeit, ha pedig szükséges, akkor változtatnak azok terápiáján. Ezzel minimalizálni tudják az esetleges szövődmények számát.
A könyökprotézis beültetése vértelenségben történik, ami azt jelenti, hogy a keringést a műtét idejére egy vérnyomásmérőéhez hasonló mandzsettával leállítják, így szünetel az izmok tápanyag- és oxigénellátása. Emiatt azok gyengülnek a műtét után, így szükség van rá, hogy a beavatkozás előtt gyógytornával erősítsék őket.
Mire kell figyelni utána?
A cementes protézis beültetése után egyből, már a műtét másnapján lehet gyógytorna-gyakorlatokat végezni. Ennek során nagyon fontos a műtét során leválasztott, majd visszahelyezett tricepsz védelme, amire a teljes gyógyulásig figyelni kell. A gyakorlatoknál arra kell ügyelni, hogy míg a nyújtó, feszítő mozdulatok (extenziós gyakorlatok) teljesek lehetnek, addig a teljes hajlítást kerülni kell. A kórházban a betegek általában nem töltenek többet három-négy napnál. A gyógytornát ettől függetlenül folytatni kell esettől függően 6-12 hétig.
Milyen veszélyei lehetnek?
A könyökprotézis beültetése után nem szabad (a teljes felépülést követően sem) 2-3 kilónál nagyobb súlyokat emelni, nem szerencsés dinamikus mozgást igénylő sportokat űzni, például teniszezni. Ezt a betegek nem nagyon szokták betartani, pedig növeli annak esélyét, hogy a protézis idő előtt kilazuljon, tönkremenjen.
Jár vele fájdalom?
A műtét az érzéstelenítés és a zsibbasztás miatt nem jár fájdalommal, a plexusblokk hatása pedig akár 12 órás is lehet. Utóbbi picit megijesztheti a betegeket, ugyanis az operáció után sokáig nem érzik a karjukat, így félhetnek attól, hogy történt vele valami. Amikor az érintettek érzik, hogy a zsibbadás múlni kezd, fájdalomcsillapítóra van szükség: nem szerencsés megvárni, hogy az érzés elhatalmasodjon. A legfájdalmasabb az első 24 óra, utána enyhülnek a panaszok, de 2-3 napig még szükség van gyógyszerre. Utána általában már nem igénylik ezt a betegek.
Kinél nem végezhető?
- A könyökprotézis beültetése után nem szabad nagy súlyokat emelni, egy ideig kímélni kell a kart. Emiatt ha egy betegnél felmerül, hogy nem lesz együttműködő, nem pihen legalább 6-12 hetet, a későbbiekben pedig terhelni fogja a karját, akkor nem végezhető el nála a műtét. Ennek oka, hogy ilyen esetben a beavatkozás gyakorlatilag fölösleges. Ilyenkor inkább olyan ízületmegőrző módszerekben lehet gondolkodni, amelyeknek nem lesz olyan jó eredménye, de valamilyen szinten kezelhető velük az alapprobléma.
- Kontraindikáció az is, ha valaki nem viselné jól a műtéti megterhelést, nem altatható, nem érzésteleníthető, illetve ha fertőzés állt fent az eredeti ízületben. Ilyenkor meggondolandó, hogy helyére beültethető-e egy protézis (általában nem), a későbbi fertőzésveszély ugyanis nagyon magas.
Milyen szövődményi lehetnek?
Mint minden műtétnek, a könyökprotézis beültetésének is vannak általános rizikói. A műtét során felléphet például vérzés, de kialakulhat vérömleny is. Lehetnek szeptikus szövődmények is, amelyeket teljes mértékben sehol nem tudnak kivédeni, minimális fertőzéses kockázat mindenhol adott. Műtéttel összefüggő szövődmény lehet még a sebgyógyulási zavar, amelynél a két bőrszél valami miatt nem gyógyul össze. Protézissel összefüggő szövődmény a korai lazulás lehet, illetve hogy valami miatt a protézis szétesik. Ez persze csak nagyon ritkán fordul elő.
Ha a protézis fertőzés miatt lazul ki hamar, akkor végezhető kétüléses revíziós műtét. Ennek első részében eltávolítják a fertőzött komponenseket, hagyják, hogy meggyógyuljon a beteg, majd visszaültetik a protézist. Az átmeneti időszakban a beteg karját rögzítőbe helyezik.
Hasznos tudnivalók
A könyökprotézis elvileg lehet cement nélküli is, annak használata viszont rizikósabb, mert a csontok, amelyekhez a protézisszárat rögzítik, vékonyabbak. Emiatt a cement nélküli beültetés rögtön a műtétet követően kevésbé stabil. A cementes változat eredményei jók: 10 évvel a beültetés után a protézisek több mint 90 százaléka működik.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kocsis György ortopéd szakorvosnak, könyök- és vállsebésznek.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. Késő estére 0 és +6 fok közé hűl le a levegő. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
