A szívbetegeket régen kifejezetten eltiltották a mozgástól, az utóbbi évtizedekben azonban sorra igazolták a kutatások azt a tényt, hogy a rendszeres testmozgás a már kialakult szívbetegségre is jó hatással van. De vajon hogyan fogjon bele a mozgásba az, aki szívproblémákkal él?
Minél hosszabb idő telik el a szívinfarktus tüneteinek megjelenése és a kezelés (artériatisztító perkután koronária intervenció) között, annál nagyobb mértékben károsodik a szívizom. De honnan lehet tudni, hogy mikor kell azonnali orvosi segítséget kérni?
A szív- és érrendszeri betegségeket világszerte, így Magyarországon is a vezető halálozási okok között tartják számon, hazánkban minden második embert érint. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hideg évszakokban, így különösen télen, jelentősen megnő a szívinfarktusok kockázata. De vajon miért jelent veszélyt a hideg idő a szívbetegekre nézve, és milyen jeleket szükséges komolyan vennünk a súlyos szív- és érrendszeri károsodások elkerülése érdekében?
Orvosi tapasztalatok alapján, sőt számos tanulmány eredménye szerint is: az ünnepi időszakban, karácsonykor, és újév napján, egy harmadával növekszik a szívproblémákra panaszkodó páciensek száma. Vajon milyen okok állnak ennek a háttérben? Dr. Vaskó Péter kardiológus arról beszél, hogyan vigyázzunk a szívünkre az ünnepek alatt, annak érdekében, hogy a meghitt hangulatot ne árnyékolják be a szívproblémák.
Főleg az angolszász szakirodalomban nevezik szívrohamnak, mi itthon az infarktus, szívinfarktus kifejezést használjuk arra a súlyos állapotra, amikor a szívben elzáródik egy ér, és emiatt a szövetek kezdenek elhalni. Életveszélyes állapot, melynek megszüntetése azonnali orvosi segítséget igényel.
Milyen tünetekkel jár a szívinfarktus? Hogy előzhető meg? Mi van a roham után, és milyen kezelésre lenne szükség? A Magyar Kardiológus Társaság elnöke, Prof. Dr. Tóth Kálmán rövid összefoglalója a szívrohamról.
Egy rutin orvosi vizsgálaton derült ki, hogy szívinfarktusom volt, amit lábon hordtam ki. Most aggódnom kell, hogy mikor jön a következő? Egészségesen élek, hetente sportolok. - olvasónk kérdésére Dr. Magony Mónika belgyógyász, kardiológus elmondta, hogy egy teljeskörű orvosi kivizsgálásra van szükség, hogy kiderüljön, mi állhat a probléma hátterében.
Mennyire gyakori a hirtelen szívmegállás és kik veszélyeztetettek? A korábbi szívroham növeli a kockázatát? - Dr. Magony Mónika belgyógyász, kardiológus válaszol olvasónk kérdésére.
44 éves vagyok és a családban már volt több infarktus. Mit tegyek, hogy elkerüljem a bajt? - olvasónk kérdésére Dr. Magony Mónika belgyógyász, kardiológus válaszol.
Az erőteljessé váló gomolyfelhő-képződésből egyre többfelé várható zápor, zivatar. Délnyugat felől zivatarrendszer is érkezik, amely gyengülve halad északkelet felé. Az intenzívebb cellákat felhőszakadás, jégeső, viharos szél kísérheti. Zivataroktól függetlenül megélénkül, napközben több helyen megerősödik a délkeleti, keleti szél. Késő estére 16, 22 fok közé hűl le a levegő. Napközben melegfront dominál, ami okozhat kellemetlenségeket a frontérzékenyek számára.
