Pah

A pulmonális artériás hipertóniára (PAH) sok esetben rejtőzködő magas vérnyomásként hivatkoznak, sokáig ugyanis semmilyen specifikus tünet nem hívja fel rá az orvosok figyelmét. Kialakulása mögött a kötőszövetek immunológiai eredetű megbetegedése, a szkleroderma is állhat.

Ritka, tünetszegény, de igen súlyos probléma a pulmonális artériás hipertónia, azaz a kisvérköri magas vérnyomás. Nagyon fontos, hogy a betegséget időben felismerjék az érintetteknél.

Ingrid nem sokkal szülés után, mindössze 30 évesen tudta meg, hogy egy ritka, gyógyíthatatlan betegségben, pulmonális artériás hipertóniában (PAH) szenved, ami a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomást okoz. Bár kezdetben nagyon rosszul volt, egy pillanatra sem adta fel a harcot - az lebegett a szeme előtt, hogy a kisbabájának szüksége van rá. Kitartásának, akaraterejének, és persze a kezeléseknek köszönhetően fokozatosan javult az állapota, és ma már a körülményekhez képest nagyon jól van.

Ahhoz, hogy pulmonális artériás hipertóniát (PAH), ezt a gyógyíthatatlan progresszív betegséget felismerjük, tudnunk kell, pontosan mit takar, és milyen jelek utalhatnak arra, hogy érintettek vagyunk.

A WHO 2012-ben nyilvánította május 5-ét a pulmonális hipertónia világnapjává. Azóta minden évben e napon a figyelem erre a ritka betegségre irányul. Csak Magyarországon több száz beteg él ezzel a gyógyíthatatlan betegséggel. A pulmonális hipertónia és ennek egyik fontos csoportja a pulmonális artériás hipertónia (PAH) ritka, krónikus betegség, ami a tüdőerekben fellépő emelkedett vérnyomás következtében alakul ki. Összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket.

Súlyos szövődmény kialakulásához vezethet a szkleroderma, a kötőszövetek immunológiai eredetű megbetegedése. Fontos figyelmeztetés lehet, ha fizikai aktivitás hatására légszomjat tapasztalunk.