A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-vegyületek) egyes szerves anyagok – például fa, szén, olaj és üzemanyagok – tökéletlen égésekor keletkeznek. Felszabadulhatnak továbbá dohányzás, avar- és szemétégetés, erdőtűz, grillezés, használt olajban való sütés, valamint műanyag, gumi és aszfalt gyártása során. Ezek következményeként a káros vegyületek jelen lehetnek a bel- és kültéri levegőben, a szennyezett talajban termesztett növényekben, a füstölt és grillezett ételekben, valamint a műanyag- és gumitermékekben is – derült ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közelmúltban megosztott videójából.
Hogyan hatnak a szervezetre ezek a vegyületek?
Az NNK tájékoztatója szerint a policiklusos aromás szénhidrogének családjába több száz vegyület tartozik. Ezek pedig nemcsak a levegőminőség romlásához járulnak hozzá jelentős mértékben, hanem – mivel belégzéssel, bőrön keresztül és szájon át is a szervezetünkbe kerülhetnek – az egészségünket is károsíthatják.
Több tanulmány kimutatta már, hogy a PAH-vegyületek számos negatív hatást gyakorolhatnak az emberi szervezetre. Egyebek mellett
- felboríthatják a hormonháztartást,
- megzavarhatják a nemi fejlődést,
- csökkenthetik a termékenységet,
- gondot okozhatnak az idegrendszer fejlődésében,
- hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések kialakulásához,
- és károsíthatják a szervezet immunvédelmét is.
Hogyan mérsékelhetjük a kockázatokat?
A szakemberek arra is felhívták a figyelmet, hogy egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a PAH-vegyületekkel való érintkezés csökkentéséért, ezzel együtt pedig az egészségkárosodás veszélyének mérsékléséért. Ehhez az alábbiakat kell tennünk:
- Ne gyújtsunk rá!
- Használjunk tömegközlekedést!
- Ne égessünk hulladékot, műanyagot, gumit, fáradt olajat, valamint festett, ragasztott vagy lakkozott faanyagot!
- Az ételeket párolással és/vagy főzéssel készítsük el!
- Ne együk meg az odaégett vagy túlsütött ételeket!
- Szellőztessünk gyakran, különösen sütéskor!
