Mutáció

A COVID-19-et okozó koronavírus emberről emberre terjedve állandó ütemben havi két új, nagyrészt elhanyagolható hatású mutációt produkál, ami nem különösebben figyelemreméltó teljesítmény. Ám időközben kiderült, hogy a leginkább aggasztó változatai nem egyszerűen mutálódnak, hanem hasonló módon mutálódnak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti bizottsága a vártnál korábban ülésezik a koronavírus fertőzőbb mutációi miatt.

Tavaly év végén Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában a COVID-19-et okozó SARS-CoV-2 koronavírus olyan új törzseit azonosították, amelyek gyorsabban terjednek a korábbiaknál. A kutatók első dolga volt, hogy kiderítsék, vajon e fertőzőképesebb mutációk veszélyesebbek-e és veszélyeztetik-e az oltások hatékonyságát. A következők derültek ki.

A hipermutáció egy olyan szokatlan esemény, amely sok hasonló mutációhoz vezethet egyszerre, súlyosan károsítva a genetikai anyagunkat és potenciálisan rákot okozva. A lokális hipermutáció legismertebb típusa a mutációs zuhany vagy zivatar kis területen, például egyetlen génnél eredményez számos genetikai változást.

Amióta a koronavírus-járvány hatásait nyögjük, a legkülönfélébb félelmekkel szembesülünk. Tanúi lehettünk többek között a félelem miatt indult felvásárlási rohamnak, majd a maszk és a lélegeztetőgéphiány körüli bizonytalanságnak. Legújabban pedig a gyilkos vírusmutációkról szóló hírek keltettek riadalmat - de vajon jogosan?

Az áttétes melanoma kezelésénél fontos kérdés, hogy a beteg úgynevezett BRAF génje mutálódott-e. Ha kimutatják a mutációt, akkor a beteg alkalmas az ennek gátlását célzó kezelésre.