Kihűlés

Megfelelő ellátással a hipotermiából is sikerülhet visszahozni egy kihűlt embert. Ennek tipikus példája az a svéd nő, aki 13,7 fokra hűlt vissza, mégis életben maradt.

Dacára annak, hogy az emberiség mind tudásában, mind szociális érzékében jelentős fejlődésen ment át, nem múlik el úgy tél – még az utóbbi években tapasztalt enyhébb telek sem –, hogy ne szerepelne a hírekben a kihűlés okozta halál. De pontosan mi is történik akkor, ha az emberi szervezet kihűl?

A fagyási sérülések lényege, hogy a hideg hatására sérülnek a szöveteink. Szoros összefüggésben áll a hipotermiával, vagyis a kihűléssel, és bár bizonyos csoportokat jobban veszélyeztet, mindenki érintett lehet.

Egy egész ország és a világ hegymászó-közössége reménykedett abban, hogy a Kancsendzöngán bajba jutott két magyar, Erőss Zsolt és Kiss Péter élve kerül elő. A halálzónának is nevezett nyolcezer méteres magasságban erre sajnos minimális volt az esély.

Az ember három hétig képes élelem, három napig víz nélkül élni, azonban csak három óra tartózkodás nagy hidegben, védelem nélkül, az összeomlás szélére sodorhatja!