Járványok

Az emberiség története egyben a járványok története is. Láthatjuk, hogy még ma sem vagyunk képesek magunkat teljesen megvédeni a mikrobák támadásai ellen, a középkorban pedig a társadalom szinte teljesen ki volt szolgáltatva a pandémiáknak, a pestisnek különösen. Bár kevés eszközük volt, de kezelték a helyzetet.

Senki sem akar megfertőződni a koronavírussal, s ezt úgy kerülheti el a legkönnyebben, ha minimalizálja azoknak a találkozásoknak a számát, amikor a kórokozó a légutaiba kerülhet. Ez a logika áll a "Maradj otthon" felszólítás, azaz a közösségi érintkezések korlátozása mögött. De a matematikai modellek szerint nem biztos, hogy a járvány sémája ilyen egyszerű.

Ha végig gondoljuk, hogy az utóbbi években milyen jelentősebb járványoknak voltunk a tanúi, akkor ezek szinte mindegyike Ázsiából vagy Afrikából eredt. Vajon mi az oka, hogy éppen ezekben a térségekben jelennek meg az emberekre is veszélyes fertőző betegségek. A válasz aggasztó.

Tavaly december óta tartja lázban a világot az egyre terjedő koronavírus. A Kínából induló fertőzés már több országban - így például Kanadában, Németországban és Franciaországban - felbukkant, és számos halálos áldozatot követelt. Bár a járvánnyal kapcsolatos hírek önmagukban is aggasztóak, számos olyan téves információ jelenik meg, amely minden valóságalapot nélkülöz, és csak fokozza a kialakult pánikot. Cikkünkben a legfontosabbakat cáfoljuk meg.

Egy nap alatt további 25 áldozattal nőtt Kínában a tüdőgyulladást okozó koronavírus miatt elhunytak száma. Kedd estig tehát már 132-en haltak meg a fertőzés miatt.

Újabb 25 beteg vesztette életét Kínában hétfő estig az új koronavírus okozta tüdőgyulladás miatt. A járvány halottainak száma így egy nap alatt 81-ről 106-ra emelkedett. Hongkongi kutatók szerint a megbetegedések száma pedig meghaladhatja a 40 ezret is.