A nem kívánt terhességek megelőzési formái évezredek óta foglalkoztatják az emberiséget. Fogamzásgátlás már az ókorban is létezett, azonban az igazán hatékony és megbízható módszerekre egészen a 20. századig kellett várni. Ma már számos születésszabályozó eszköz érhető el, és világszerte nagyjából 922 millió reproduktív korú nő (vagy partnere) használ valamilyen fogamzásgátlót.
Egy Indiában kifejlesztett termék forradalmat ígér a fogamzásgátlás területén. A spermagyilkos polimergél - amelynek állagát olvasztott csokoládéhoz hasonlítják - az ondóvezetékbe helyi érzéstelenítéssel befecskendezve évekre szavatolja a védelmet a nem kívánt terhesség ellen.
A női fogamzásgátlót kifejlesztő Gregory Pincus még az ötvenes évek végén kísérletezett hasonló, férfiak által használható megoldással, és azóta is voltak próbálkozások, de valahogy mintha a tudóstársadalmat nem érdekelné ez az egész. A kutatók a mai napig nem álltak elő a férfiak által szedhető ilyen antibébi gyógyszerrel, pedig úgy tűnik, igény volna rá.
Grönland délkeleti részén kutatók egy korábban nem ismert jegesmedve-populációra bukkantak, amelynek nincs szüksége tengerjégre a fennmaradáshoz. A más populációktól genetikailag is eltérő ragadozók a gleccserek édesvízből álló jégdarabjain vadásznak zsákmányra.
Meleg, kánikulai nap vár ránk, amit elszórtan, nagyobb eséllyel a Dunántúlon enyhít zápor, zivatar. Élénk délies szél mellett 30 fok feletti melegre készülhetünk, az Alföldön 35 fok is lehet. Szombaton nem érkezik front. A hőség és a fülledtség is terhelést jelent a szervezetre. Többen fejfájást, migrént tapasztalhatnak, romolhat a keringési rendszer betegségeivel küzdők állapota. A hőérzet több fokkal a mért értékek felett alakulhat. A tűző napon fennáll a napszúrás és a hőguta veszélye. Egyre gyakoribbak lehetnek az alvászavarok. A légszennyezettség közepes, kissé növekszik. A légnyomás alig változik.
