Agyműködés

Svéd kutatók új módszerrel bizonyították, hogy a potenciális fenyegetés szagának észlelése és az arra való reagálás képessége az ember és más emlősök túlélésének egyik előfeltétele.

Kutatások szerint a kortizol nevű stresszhormon krónikusan magas szintje az agy zsugorodásához és a memória romlásához vezethet még az egészséges, középkorú felnőtteknél is. A hatás erősebben érinti a nőket, mint a férfiakat.

Nootrópikumnak azokat az anyagokat hívjuk, amelyek serkentik az agy teljesítményét. Javítják a memóriát a tanulási készséget, segítenek abban, hogy az agy stresszesebb helyzetekben is megfelelően működjön, és védik ezt a fontos szervet a betegségektől.

Egy nemzetközi kutatócsoport korábbi kutatásában rátalált az agyhalál előtti utolsó pillanatra. A felfedezés arra enged következtetni, hogy az ember öntudata még percekig fennmaradhat, miután a test többi részének működése már leállt.

A mérkőzés, sőt akár egy komplett bajnokság végkimenetele is múlhat azon, hogy a büntetőrúgást végző játékos betalál-e a kapuba, vagy sem. Holland kutatók vizsgálták, hogy a feszült helyzet milyen hatással lehet a labdarúgók agyi tevékenységére.

Egyes agysejtek a halál után is hosszabb ideig megőrzik aktivitásukat, mi több, akadnak köztük olyan sejtek is, amelyek ilyenkor még aktívabbá válnak.