Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
Kevesebb veszélyes gáz jutott a levegőbe Európában
Az elmúlt három évtizedben mért legalacsonyabb szintre csökkent 2019-ben az üvegházhatású gázok kibocsátása az Európai Unióban. A kibocsátások 24 százalékkal csökkentek az 1990-es szinthez képest - derült ki az Európai Bizottság éves uniós éghajlat-politikai eredményjelentéséből.
Ezért fontos az immunmemória a COVID-19 ellen
Eddig nem volt világos, hogy ha valaki legyőzte a COVID-19-et, akkor tartós védettséget szerzett-e. Számos tanulmány arról írt, hogy a SARS-CoV-2 elleni specifikus antitestek csak néhány hónapig mutathatók ki a gyógyultaknál, és a rövid immunmemória miatt a védelem valószínűleg csak átmeneti. De ez mégsem biztos.
COVID-19: ezek a leghatásosabb intézkedések
Ha nincs gyógyszerünk egy fertőző betegség gyógyítására, ha nincs oltásunk a megelőzésére, mit tehetünk? Pontosan azt, amit a COVID-19 esetében: maszkot viselünk, betartjuk a higiéniai szabályokat és tartjuk a távolságot másoktól. De előre nem tudható, hogy ezek közül melyik módszer a leghatékonyabb. Egy friss felmérés eredményei erre is rávilágíthatnak.
Egy püspök múmiája tárta fel a tbc ősi titkát
Az Egészségügyi Világszervezet 2019-es adatai alapján a tbc a leghalálosabb fertőző betegség, amely az emberiséget sújtja, hiszen évente több mint 10 millió embert fertőz meg és több mint 1,4 milliót meg is öl. A kór eredete azonban a közelmúltig nem volt világos.
COVID-19: ijesztő mellékhatásra figyeltek fel
Úgy tűnik, hogy a COVID-19 nem kíméli a fogakat sem. Pontosabban a fogínyt és a fogaknak foglalatot adó csontokat támadja, aminek fogvesztés lehet a vége. Ezért egyes szakértők szerint a koronavírussal való találkozás miatt a fogászati problémák súlyosabbá válhatnak, különösen azoknál, akiknek már a betegség előtt is voltak ilyen gondjaik.
Veszélyesebb-e a COVID-19 az autoimmun betegekre?
Az orvosok rendszeresen felhívják a figyelmet, hogy a COVID-19 kockázatait növelik bizonyos meglévő krónikus betegségek. Logikusnak tűnik, hogy az immunrendszeri zavarral küzdő betegeknek is van okuk az aggodalomra. De az autoimmun rendellenességeknél nem ilyen világos a helyzet.
A demencia évtizedekkel korábban kezdődik, mint feltételezték
Az Alzheimer-kór évtizedek alatt alakul ki. Egy végzetes láncreakcióval kezdődik, amelyben rosszul "összehajtott" fehérjék tömegei keletkeznek, és szó szerint elárasztják az agyat. A folyamat kiindulását azonban csak most kezdik megfejteni.
Kiégési hullámot is hozott a járvány
A koronavírus-járvány második hulláma nemcsak a megbetegedések számának növekedésével jár együtt, hanem az irodai dolgozók mentális állapotának romlásával is. A járványhelyzet okozta bizonytalanság és félelem, valamint az év végi kimerültség miatt ugyanis egyre gyakrabban jelentkezhetnek a kiégés tünetei. Ezért a munkaadóknak és a dolgozóknak még a legapróbb jelekre is fel kell figyelniük, hogy időben elkerüljék a negatív spirált - hívja fel a figyelmet egy magyar bank és biztosító.
Így menthetik meg a könnyek az életünket
Egy adott pillanatban körülbelül hét mikroliter könny van a szemünkben, ami körülbelül egy csepp víz tizede. Általában csak sós vízként gondolunk rá, pedig oxigént és tápanyagot juttat a szemünkbe, eltávolítja a szennyeződéseket, a kórokozók elleni első védelmi vonalként szolgál és segíti a sérülések gyógyulását. De ennél sokkal többet is tud.
COVID-19: mit kell elkerülni, ha nem akarunk megbetegedni?
Számos modell készült arról, hogy a COVID-19 hogyan terjed egyik emberről a másikra, hiszen az utóbbi évtizedek legnagyobb világjárványának megfékezéséhez meg kell érteni ezeket a folyamatokat. Nemrégiben készült el egy olyan tanulmány, amely nagyobb perspektívából nézte meg rengeteg ember mozgása és a járvány terjedése közötti összefüggéseket.
A (zúzmarás) köd és rétegfelhőzet estétől ismét terjeszkedik, hajnalra, kora reggelre ezek az ország döntő részét beboríthatják. Az északi, északkeleti határ mentén és a Dél-Dunántúlon maradhatnak reggelig derült országrészek. A borult, ködös tájakon jelentéktelen hószállingózás, ónos szitálás nem zárható ki. A keleties szél többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.Kora reggelre általában -12 és -5 fok közé hűl le a levegő, de a tartósan derült tájakon - elsősorban északkeleten - ennél több fokkal hidegebb lesz. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.