A halottakból vett szövetminták felhasználásával a berlini Charité Egyetemi Kórház kutatócsoportja azokat a mechanizmusokat tanulmányozta, amelyek révén az új koronavírus el tudja érni a COVID-19-ben szenvedő betegek agyát. Megvizsgálták azt is, hogy az immunrendszer hogyan reagál a vírusra, ha ez megtörténik. Az eredmények azt mutatják, hogy a SARS-CoV-2 a szagló nyálkahártya idegsejtjein keresztül jut be az agyba. A Nature Neuroscience folyóiratban publikált beszámolóból kiderül, hogy a kutatók most először tudtak elektronmikroszkópos képeket készíteni a szagló nyálkahártyán belüli ép koronavírus részecskékről.
Mára felismerték, hogy a COVID-19 nem pusztán légúti betegség. A tüdő megrongálásán túl a SARS-CoV-2 hatással lehet a szív- és érrendszerre, a gyomor-bél traktusra, valamint a központi idegrendszerre is. A koronavírus-fertőzésben szenvedő emberek közül minden harmadik neurológiai tünetekről számol be, például a szaglásuk vagy az ízérzékelésük elvesztéséről, fejfájásról, fáradtságról, szédülésről és émelygésről. Egyeseknél a betegség akár stroke-ot vagy más súlyos állapotokat is eredményezhet. Eddig a kutatók azt gyanították, hogy ezeket a tüneteket a vírus azzal idézi elő, hogy bejut az agy bizonyos sejtjeibe, de az nem volt világos, hogyan képes behatolni ebbe a meglehetősen jól védett szervünkbe. Helena Radbruch, a Charité neuropatológiai osztályának és a tanszékének igazgatója, Frank Heppner professzorral közös multidiszciplináris kutatócsoportja mára felfedte ezt a titkot - írja a MedicaXpress .
A szagló nyálkahártya a kapu
A szakemberek 33 (átlagosan 72 éves) koronavírus-fertőzésben elhunyt beteg szövetmintáit vizsgálták meg. Egész pontosan a szagló nyálkahártyából és négy különböző agyi régióból vett mintákat elemezték. Mind a szövetmintákat, mind a különálló sejteket megvizsgálták a SARS-CoV-2 genetikai anyagát és a vírus sejtekhez való kapcsolódásában kulcsszerepet játszó tüskefehérjét keresve. Feltárták a vírus különböző neuroanatómiai struktúráit, amelyek összekötik a szemet, a szájat és az orrot az agytörzzsel. A szagló nyálkahártyán mutatták ki a legnagyobb vírusterhelést. A kutatók képesek voltak rögzíteni a szagló nyálkahártyán belüli érintetlen koronavírus részecskék első mikroszkópos képeit. Ezeket mind az idegsejtek belsejében, mind a közeli tartó (hám) sejtekben megtalálták.
"Ezek az adatok alátámasztják azt az elképzelést, hogy a SARS-CoV-2 képes a szagló nyálkahártyát az agyba jutás kapujaként használni. Úgy tűnik, hogy a vírus a szagló nyálkahártyán belül neuroanatómiai kapcsolatokat használ, például a szaglóideget, hogy elérje az agyat" - jelentette ki Heppner professzor. Ezt támasztja alá a nyálkahártya-sejtek, az erek és az idegsejtek közvetlen anatómiai közelsége is a környéken - magyarázta a neuropatológus szakember. Arra is figyelmeztetett, hogy a súlyos lefolyású betegségben elhunytaknál rögzített megfigyelések nem teljesen ugyanazok, mint az enyhébb lefolyású megbetegedéseknél tapasztaltak.
A vírus idegsejtről idegsejtre mozog
A vírus idegsejtekről való továbblépésének módját továbbra is tisztázni kell. "Adataink arra utalnak, hogy a vírus idegsejtről idegsejtre mozog annak érdekében, hogy elérje az agyat. Valószínű azonban, hogy a kórokozó az ereken keresztül is közlekedik, mivel a vírus nyomait megtaláltuk az agyi érfalakon is. A SARS-CoV-2 korántsem az egyetlen vírus, amely ismeri az útvonalakat, amelyeken át képes az agyba jutni. A herpes simplex vírus és a veszettség vírus is ilyen" - magyarázza Helena Radbruch.
A kutatók azt is tanulmányozták, hogy az immunrendszer hogyan reagál a SARS-CoV-2 fertőzésre. Amellett, hogy az agyban és a szagló nyálkahártyán aktivált immunsejteket találtak, észlelték e sejtek immunjelét az agyi folyadékban is. A vizsgált esetek egy részében a kutatók megtalálták a tromboembólia (vagyis az erek vérrög miatti elzáródása) szövetkárosodás formájában megjelenő nyomait is. "A SARS-CoV-2 jelenléte a szagló nyálkahártya idegsejtjeiben szerintünk jó magyarázatot ad a koronavírusos betegeknél fellépő neurológiai tünetekre, például a szaglás vagy az ízérzékelés elvesztésére. Megtaláltuk a SARS-CoV-2-t az agy olyan területein is, amelyek létfontosságú funkciókat irányítanak, például a légzést" - mondta Heppner professzor. Azaz nem zárható ki, hogy súlyos állapotú koronavírusos betegeknél ha a vírus ezen az agyterületeken megjelenik, annak hatása lehet az egyébként is gyengülő légzésfunkció további romlására. Illetve hasonló a helyzet a szív- és érrendszeri funkciónál is.
