Az Európai Unió természetes élőhelyeinek több mint 80 százaléka kedvezőtlen vagy rossz állapotban van - figyelmeztetett hétfőn kiadott jelentésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), amely szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség az érintett területek megóvásához. A 2013 és 2018 közötti időszakot lefedő jelentés hanyatlást mutat az előző hat évhez, a 2007-2012 közötti időszakhoz képest, amikor a természetes élőhelyek 77 százaléka volt kedvezőtlen állapotban.
Nem csak az éghajlatváltozás jelent veszélyt
"Európában egyértelműen egy nagy volumenű helyreállításra van szükség. Ez nem csupán a biológiai sokféleség, hanem az éghajlatváltozás szempontjából is indokolt" - hangsúlyozta Carlos Romao, az EEA szakértője, a jelentés egyik készítője. Az élőhelyekre, valamint állat- és növényfajokra egyebek között az intenzív mezőgazdasági termelés, a városok terjeszkedése - karöltve a turizmussal és a rekreációval -, a nem fenntartható erdőgazdálkodási tevékenységek, a légszennyezés, a betolakodó fajok, az illegális vadászat és halászat, valamint az éghajlatváltozás jelent fenyegetést.
Hat év alatt az EEA több mint 67 ezer olyan emberi tevékenységet azonosított a 28 európai uniós tagállamban, beleértve Nagy-Britanniát is, amelyek ártalmasak a környezetre. A vizsgált 463 madárfaj kevesebb mint felének, 47 százalékának jó a védettségi állapota az Európai Unióban, ami 5 százalékos visszaesés a 2007-2012 közötti időszakhoz képest. A "kedvezőtlen vagy rossz" állapotban lévő fajok aránya 39 százalék, ami 7 százalékos növekedés a korábbi periódushoz képest. A beporzók számára fontos élőhelyek védettségi állapota jobban romlott, mint más természeti területeké.
A jelentés a természetes élőhelyek mindössze 15 százalékát sorolja jó, míg 81 százalékukat a kedvezőtlen vagy rossz védettségi szintbe. A füves területek, dűnék és mocsarak azon területek közé tartoznak, amelyek állapota erősen romlik, az erdőterületek esetében azonban jelentős javulás figyelhető meg. A tengeri területekre vonatkozóan kevés az adat. A vizsgált állatfajok 27 százaléka jó védettségi státusszal rendelkezik, ami bár alacsony arány, de még így is 4 százalékos növekedést jelent a 2007-2012 közötti időszakhoz képest.
A természetvédelmi erőfeszítések kifizetődését jelzi, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozó élőhelyek állapota jobb, mint más természeti területeké. Az Európai Unió szárazföldi területének 18 százaléka - ez 2012 óta változatlan -, tengeri területeinek 10 százaléka - ez 4 százalékos növekedés a korábbihoz képest - tartozik az ökológiai hálózatba. "Jelentésünk azt mutatja, hogy Európa természeti kincseinek egészsége, valamint az emberek jólétének megóvása érdekében alapvető változtatásokra van szükség az élelmiszer-előállításban és -fogyasztásban, az erdőterületek kezelésében és használatában, valamint a városépítésben" - hangsúlyozta Hans Bruyninckx, a koppenhágai székhelyű EEA ügyvezető igazgatója.
