A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján kutatók kimutatták, hogy a gleccserek változása elérte azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével. "A távérzékelési adatok alapján azt tanulmányoztuk, hogyan változik a jégolvadás és -növekedés. Azt találtuk, hogy az óceánba olvadó és a gleccserekről letörő jég messze meghaladja a jégfelületen felhalmozódó hó tömegét" - fogalmazott Michalea King, a kutatás vezetője, az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa.
Az óceánba torkolló gleccserek változásain kívül a havi műholdadatok azt is megmutatták, hogyan hizlalja a jeget évről évre a hóesés. King és kutatócsoportja megállapította, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is. "A jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag állandó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hatéves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt" - mondta King.
A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak.
1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza, sokuk már annyit, hogy mélyen a vízben végződik, vagyis nagyobb felületen érintkezik a melegedő vízzel, így még nehezebben hízhatna vissza eredeti kiterjedésére. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha az emberiség képes lenne a jelenleg zajló klímaváltozást megfékezni, az óceánba torkolló gleccserek jégolvadása meghaladná a leeső hó mennyiségét, így jó ideig csak tovább zsugorodnának.
Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.
