"A hatások már most, 1,1 fokos felmelegedésnél is érezhetők, azonban 2-3 fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén (ezen a pályán mozgunk most) a veszélyek megsokszorozódnak. A leginkább veszélyeztetett területek Dél-Európában, illetve a városokban találhatók" - fogalmaz a szakember a masfelfok.hu oldalon megjelent cikkében.
A kulturális örökséget is veszélyezteti a klímaváltozás
Cikkében a meteorológus kiemeli a fokozódó hőhullámok és a növekvő átlaghőmérséklet következményeit. Mint írja, másfél fokos globális melegedés esetén az extrém hőség évente 30 ezer halálos áldozatot követelhet a kontinensen, ha viszont három fokra ugrik az emelkedés mértéke, úgy már évi 90 ezer halálesetről beszélhetünk. A következmények elsősorban Dél-, Nyugat- és Közép-Európában lesznek a legsúlyosabbak, továbbá a városi területeken. A városokban a hőszigetjelenség és a légszennyezettség is súlyosbítja a hőhullámok hatását. Ha sikerülne másfél fokon stabilizálni a globális felmelegedést, 15-22 százalékkal csökkenthető lenne a korai halálozás mértéke a kétfokos melegedéshez képest a nagy európai városokban.
Ami az energiaigényt illeti, kétfokos globális melegedés esetén a fűtési napok csökkenésével és a hűtési napok növekedésével számolhatunk. Az épületek hűtési igénye Dél-Európában 81-104 százalékkal növekedhet 2035-ig, majd 91-244 százalékkal 2065 után az 1961 és 1990 közötti időszakkal összehasonlítva. Észak-Európában 2050-re 31-73 százalékos, 2100-ra 165-323 százalékos növekedés várható az 1996-2005 közötti átlaghoz képest. A kevesebb hó és melegebb nyarak miatt az európai turizmus is károkat fog szenvedni, főként Dél-Európában. "Az európai kulturális örökségre is veszélyt jelent a klímaváltozás, valamint néhány egyedi kulturális életmód is ki van téve a negatív hatásoknak: Európában főleg a poláris régió lakosai sebezhetők, például a számi rénszarvastartók" - figyelmeztet Kis.
Víz- és élelemhiány fenyeget
A szakember szerint veszélyben van a mezőgazdaság is. A hőség és az aszály , valamint a szélsőséges időjárási események együttesen jelentős veszteségeket okozhatnak az elkövetkező évtizedek során Európa nagy részén. Bár Észak-Európában némiképp növekedhet is a terméshozam, összességében azonban ez sem fogja kompenzálni a kontinentális terméskiesést. A klímaváltozás ráadásul az élelmiszerek minőségére is negatív hatást fejt ki, így mindent egybevetve csökkenni fog a megfizethető és a tápanyagdús élelem hozzáférhetősége. Mindez hozzájárulhat a túlsúly és az elhízás szélesebb körű elterjedéséhez is, ezáltal közvetett egészségügyi kockázatot jelentve.
Az előrejelzések szerint a vízhiány Nyugat- és Közép-Európában, valamint nagyobb kiterjedésben Dél-Európában egyaránt súlyos problémát jelenthet a mezőgazdaságtól az állattenyésztésen át az energiatermelésig és az iparig. Kétfokos globális melegedés esetén Dél-Európa lakosságának több mint harmada vízhiánnyal küzdhet, háromfokos melegedés mellett pedig ez az arány megduplázódik, továbbá komoly gazdasági veszteségek merülhetnek fel a víz- és energiafüggő szektorokban. A változás nyomán vízkvóta bevezetése is felmerülhet a dél-európai országokban. Az aszályhoz kapcsolódó kockázat háromfokos globális melegedés felett már Kelet-Európában is növekedni fog.
"A melegedés következtében a csapadék eloszlása is megváltozik, ami miatt megnő az árvizek kockázata Európában, valamint a gyorsuló ütemű tengerszint-emelkedéssel a part menti területeken is növekedni fognak az áradások" - írja Kis. Hozzáteszi, a heves esőzések gyakorisága és intenzitása is növekedhet, ami a növekvő urbanizációval kombinálva jelentősen fokozza a villámárvizek veszélyét. Márpedig a legtöbb európai városban a csatornarendszer immár legalább 40 éves, és nem alkalmas nagyobb áradások elvezetésére. Mindez nemcsak a közlekedésben okozhat zavart, de a kezeletlen szennyvíz következtében egészségügyi hatásai is lehetnek. "Sok lehetőségünk van arra, hogy a jövőbeli kockázatokat kezeljük... Habár az adaptáció egész Európában folyamatban van, nem azon a skálán, mélységben és sebességgel valósul meg, amely szükséges lenne a kockázatok elkerüléséhez, különösen 1,5 fokot meghaladó globális melegedés esetén" - hangsúlyozza a szakértő.
