Ezt okozza a klímaváltozás Európában

Az éghajlatra vonatkozó előrejelzések szerint a 21. században egyre gyakrabban kell készülnünk extrém időjárási anomáliákra, Európát is beleértve.

A javában zajló klímaváltozás - amelyet kutatók szerint már inkább "klímakrízisnek" lehetne nevezni - drasztikus módon mutatja meg negatív hatásait. A müncheni Ludwig Maximilians Egyetem új kutatása szerint Európában a klímaváltozás 2003-ban, 2010-ben és 2018-ban okozott súlyos társadalmi, gazdasági és környezeti következményeket. Egyebek mellett az aszályos időszakok miatti terméshozam-visszaesést.

"Európában a nyári aszályok gyakoriságát lehet tapasztalni. Egyértelmű jelei vannak annak, hogy az aszályos időszakok egyre sűrűbben, hosszabban és intenzívebben jelentkeznek" - olvasható a kutatást szemléző Newswise portálon. Az aszály rendkívül összetett hatással bír az élet minden területén. Nemcsak meteorológiai, hidrológiai, mezőgazdasági, hanem társadalmi-gazdasági következményeket is magában hordoz.

aszályos terület
Európában nyáron jóval kevesebb, télen jóval több eső várható. Fotó: Getty Images

Szélsőséges átmenetek

Az előrejelzések szerint 2080 és 2099 között Európában gyakrabban várhatók erősebb mértékű nyári aszályok. Ezzel párhuzamosan a téli csapadékhiányos időszakok száma csökkenni fog a legtöbb országban. Magyarul: nyáron kevesebb eső lesz, télen több.

Az ősz sem kivétel Magyarországon csaknem egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben. Ennek következtében számos megszokott természeti folyamat felborulhat, eltolódhat például az őszi levélhullatás is .

A klímakutatás nyolc régióra osztotta Európát: Alpok, Brit-szigetek, Ibériai-félsziget, Földközi-tenger térsége, Franciaország, Kelet-Európa, Közép-Európa, Skandinávia. Az éghajlati adatok elemzése minden régióban a nyári aszályos időszakok fokozódását mutatta. Érdekesség, hogy olyan területeken is kialakulhat aszály, ahol ez eddig minimális volt, például az Alpokban. Illetve minden régióban fokozódik az aszályveszély .

Globális összefogás nélkül nem megy

A kutatás megállapításai szerint Közép-Európában akár 25 százalékkal nőhet a súlyos nyári aszályok kockázata. Az Alpokban a jelentős aszályokra 20 százalékos, az extrém aszályokra 40 százalékos valószínűséggel lehet számítani. Franciaországban 60 százalékig nőhet az extrém aszályok bekövetkezésének esélye, a Földközi-tenger térségében 80 százalékig. Európában az Ibériai-félsziget válhat a legszárazabbá, itt akár 90 százalékos valószínűséggel alakul ki csapadékhiány. A tanulmány hangsúlyozza: a katasztrófák esélyét kizárólag a globális felmelegedés visszafogásával tudjuk mérsékelni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

autizmus korai jelei
Ezek az autizmus első jelei – Már egészen kicsi korban megmutatkozhat
baleset
Filléres jégmentesítő trükk: sokáig tisztán tartja a járdát – Egyszerű konyhai eszközökkel megoldható
normál vércukorszint
Meddig egészséges a vércukorszint? – Így értelmezheted a laborleleted
beltéri levegő
Így betegít meg télen a saját lakásod – 5 jel, hogy az otthonod a ludas
leszokás az alkoholról
Így hat a külsődre, ha nem iszol több alkoholt – Pár nap után már látható a változás
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: -2 °C
Minimum: -11 °C

A (zúzmarás) köd és a rétegfelhőzet kiterjedése napközben fokozatosan csökken. Tartósan borult körzetek főleg az Alföldön, a főváros térségében és a Dunántúl keleti részein maradhatnak, másutt várhatóan kisüt a nap. Legfeljebb a borult, ködös területeken fordulhat elő jelentéktelen hószállingózás, esetleg ónos szitálás. Az északnyugati tájakon időnként élénk lökések kísérhetik a délkeleti szelet, másutt jobbára gyenge vagy mérsékelt marad a légáramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet -7 és +1 fok között várható. Késő este többnyire -13 és -5 fok közötti értékekre számíthatunk. Ebben a helyzetben nem beszélhetünk fronthatásról, de a nagy hőingadozásnak vannak orvos- és humánmeteorológiai hatása, amik részben attól függnek, hogy valaki a tartósan ködös–borult, illetve a napos–derült területeken tartózkodik.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

digitális detox
Digitális detox: csak a fiataloknak fontos. Igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod!

Az okostelefonok, tabletek, laptopok, tévék az életünk részei, azonban mind fizikai, mind mentális egészségünket megterhelhetik, ha nem tudatosan használjuk őket. Kvízünkben tesztelheted a tudásodat a témáról, illetve a digitális detoxról.

D-vitamin
Melyik ételünkben van sok D-vitamin? – Teszteld a tudásod!

A D-vitamin az egyik legfontosabb zsírban oldódó vitamin, amelynek hiánya komoly egészségügyi következményekkel járhat. Kvízünk segítségével kiderítheted, mennyire pontos a tudásod ezzel az értékes vitaminnal kapcsolatban.