A Queenslandi Egyetem kutatói rájöttek, hogy a műanyagot kedvelő Zophobas morio, vagyis a szuperféregként is emlegetett gyászbogárlárva az emésztőrendszerében meglévő enzimeknek köszönhetően akár úgy is életben tud maradni, hogy pusztán az egyik legelterjedtebb műanyaggal, a polisztirollal táplálkozik. A felfedezés nagy előrelépést hozhat a műanyaghulladékok ártalmatlanításában – ismertette az új kutatás egyik szerzője, Chris Rinke.
Élő mini reciklálóüzemek
A szuperférgek úgy működnek, mint mini reciklálóüzemek: szájukkal felaprítják a polisztirolt, majd azzal táplálják a bélrendszerükben élő baktériumokat. A Queenslandi Egyetem kutatói a lárvák három csoportját tartották más-más étrenden, és úgy találták, hogy a polisztirollal táplálkozó szuperférgek még növelték is súlyukat. A kutatócsoport több olyan enzimet is azonosított a lárvák beleiben, amelyek képesek lebontani a polisztirolt és a sztirolt. Mindkét műanyag gyakori az elviteles ételek csomagolásában, a szigetelésben és egyes autóalkatrészekben.
Nem a féregfarmok jelentenék a megoldást
Mindazonáltal nem valószínű, hogy nagyüzemi féregfarmok jönnének létre a műanyaghulladék feldolgozására. Inkább arról van szó, hogy meg kell találni azt az enzimet, amely a legnagyobb hatékonysággal segíthetne a műanyagok lebontásában a hulladék-feldolgozókban. Az enzim általi lebontás termékeit más mikrobák értékes alkotóelemmé alakíthatnák, például bio műanyagok előállításához.
Már korábbi kutatások is kimutatták, hogy egyes bogarak lárvái képesek elfogyasztani a polisztirolt, de a mostani kutatás nagy előrelépés annak megértésében, hogy a szuperférgek bélrendszerében élő baktériumok molekuláris szinten miként oldják meg a műanyag lebontását. Igaz, már más nemzetközi kutatásokban is sikerrel használtak baktériumokat vagy gombákat plasztik lebontására, az viszont egyelőre még kérdéses, hogy ezek a technológiák működőképesek-e kereskedelmi szinten.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: