Megadóztatnák a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó országokat

Tárgyalásokat sürgetett a kenyai elnök az első afrikai klímacsúcson a globális szén-dioxid-adó bevezetésről. William Ruto szerint a klímaváltozás „könyörtelenül felemészti” az afrikai GDP-t, illetve ellehetetleníti a kontinens országainak gazdasági fejlődését.

„Mindenkinek fizetnie kell a tőle származó szemét után” – jelentette ki Nairobiban Ruto. Az elnök szerint a több mint 1,3 milliárd lakosú afrikai kontinens GDP-növekedése abszolút összegének évi 5-15 százalékát veszíti el a klímaváltozás hatásai miatt, ami mélységes frusztrációt vált ki abban a térségben, amely – mint fogalmazott – a legkevésbé okozója ennek a globális problémának. Afrika 54 országának „gyorsan zöldülnie kell, mielőtt iparosodni kezdene, és nem fordítva, ellentétben azzal a luxussal, amelyet (a gazdagabb országok) megengedhettek maguknak” – hangsúlyozta. Ruto szerint Afrika gazdaságának zöld pályára állítása „a legmegvalósíthatóbb, legigazságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy 2050-re elérjük a nettó zéró világot”.

szárazság, esőfelhők, Afrika
A klímaváltozás hatásai súlyos terhet rónak az afrikai gazdaságra. Fotó: Getty Images

A klímaváltozás által legjobban sújtott országok zöme afrikai

A klímacsúcs nyitó beszédeiben egyértelmű felhívások hangzottak el a globális pénzügyi rendszerek átalakítására, amelynek hiányában az afrikai országok ötször annyi kamatot fizetnek a kölcsönök után, mint mások. Afrika több mint harminc országa tartozik a világ legeladósodottabb országai közé – mutatott rá Soipan Tuya, Kenya környezetvédelmi minisztere. John Kerry, az amerikai elnök klímaügyi különmegbízottja elismerte, hogy a kontinens országai „súlyos és igazságtalan” adósságtehertől szenvednek. Elmondta azt is, hogy a világnak a klímaváltozás által leginkább sújtott 20 országa közül 17 Afrikában van, miközben a világ húsz leggazdagabb országa – köztük hazája, az Egyesült Államok – felelős a globális szén-dioxid-kibocsátás 80 százalékáért.

A felszólalók szerint a klímapolitika finanszírozása kulcsfontosságú, ám a gazdagabb államok még mindig nem teljesítették a fejlődő országoknak tett ígéretüket, miszerint erre a célra évente százmilliárd dollárt biztosítanak számukra. Ugyanis az afrikai kontinens rendelkezik a világ megújuló energiaforrásainak 60 százalékával, és a zéró vagy alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges ásványi anyagok több mint 30 százalékával.

A világ második legnagyobb esőerdejét és legváltozatosabb élővilágát is magáénak tudó kontinens értékei miatt szükség volna az afrikai GDP felértékelésére - jelentette ki Akinwumi Adesina, az Afrikai Fejlesztési Bank elnöke. Hozzátette viszont, hogy megújuló energiaforrásai mellett Afrikának a földgázkészleteit is ki kellene aknáznia. „Adjanak teret a növekedéshez!” - mondta. Ruto ezzel szemben bírálta a fosszilis energiahordozóktól való függőséget, mondván, országa felhasznált energiájának jelenleg több mint 90 százalékát megújuló energiaforrásokból nyeri.

Több száz millió dollárt remélnek a klímacsúcstól

A kedden kezdődött, háromnapos klímacsúcs végén a tervek szerint az afrikai álláspontot összefoglaló nyilatkozatot adnak ki a szeptember második felében esedékes klímaügyi ENSZ-konferencia és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozó előtt. A kenyai kormány és az Afrikai Unió (AU) által közösen megrendezett csúcs szervezői több száz millió dollárnyi üzleti megállapodást szeretnének bejelenteni az esemény végére, és a találkozón Afrikát a klímaváltozáshoz kapcsolódó befektetések célpontjaként, nem pedig az árvizek, aszályok és éhezések sújtotta földrészként igyekeznek bemutatni.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Ekkor kell átállítani az órákat – idén könnyű eltéveszteni
A 10 legjobb kutyafajta kisgyerekes családoknak – Kistestűtől a nagytestűig
szívbarát étrend
Így védd a szívedet egyetlen gyümölccsel – már napi fél is elég belőle
grapefruit
Ez a kedvelt gyümölcs többet árthat, mint használ
szív egészsége
Nem a séta és nem a bicikli: ez a mozgás a legjobb a szívnek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +10 °C
Minimum: +4 °C

Döntően erősen felhős vagy borult lesz az ég, többnyire átmeneti szakadozások, vékonyodások elsősorban az ország északkeleti felén lehetnek. Az északkeleti, keleti harmadban kisebb a csapadék esélye, másutt több helyen várható időszakos eső, zápor - a nyugati tájakon néhol még nem kizárt havas eső, hóesés, illetve a délkeleti határvidéken egy-egy helyen megdörrenhet az ég is. Az északi, északkeleti szelet sokfelé erős, a Dunántúlon és északkeleten nagy területen viharos lökések kísérik, sőt nyugaton erősen viharos lökések is várhatók.A hőmérséklet csúcsértéke a Dunántúlon 4 és 12, míg a Dunától keletre 13 és 21 fok között valószínű. Késő este 3 és 14 fok közötti értékekre számíthatunk. A hét második felére erős lehűlést tapasztalhatunk, főként az ország nyugati felén, ahol akár még hó is eshet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Kvíz: a lázat mindig csillapítani kell. Igaz vagy hamis? – Te átmennél ezen a teszten? A láz az egyik leggyakoribb, egyben a legtöbb félreértés által övezett egészségügyi panasz. Te mennyire vagy jártas a témában? Teszteld kvízünk segítségével!
kvíz
Kvíz: mennyi a normál vérnyomás felnőtteknél? – Teszteld a tudásod! Sokan csak akkor foglalkoznak a vérnyomásukkal, amikor már problémát okoz, pedig a legnagyobb veszély épp az, hogy sokáig észrevétlen marad.