A járvány megfékezésére elrendelt lezárások miatt hirtelen lecsökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ami kulcsszerepet játszott a 2020-as rekordmennyiségű esőzésben Kínában. Az üvegházhatású gázok és a mikroszemcsék mennyiségének mérséklődése olyan légköri változásokat hozott, amelyek intenzívebbé tették a csapadékot - írta a BBC hírportálja a Nature Communications friss számában megjelent tanulmány nyomán. A kutatók szerint azonban nem valószínű, hogy a kibocsátás hosszú távú csökkenése hasonló katasztrofális következményekkel járna.
Kelet-Kína számos részét jelentős árvíz sújtotta 2020 júniusában és júliusában. A kutatók szerint az extrém nyári esők mintegy harmada írható a kibocsátáscsökkenés számlájára. A Jangce folyóra 1961 óta a legnagyobb nyári esők zúdultak, az előző negyven év átlagához képest 79 százalékos volt a növekedés a két hónapban.
Számos tudományos kutatás foglalkozott az áradások okaival, egyesek szerint az Indiai-óceán szélsőséges viszonyai álltak a háttérben. Egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmánya azonban kimutatta, hogy az elmúlt negyven évben Kelet- és Közép-Kínában jelentősen kevesebb lett a nyári eső a légkörben lévő aeroszolmennyiség növekedése miatt. Ezek a mikroszemcsék, melyeket a szén elégetéséhez kapcsolnak, megakadályozhatják a nagy viharok előfordulását, aminek eredményeképpen kevesebb eső esik.
A tanulmány szerint a lezárások pont az ellenkező hatást váltották ki. Az események láncolata, amely a járvány miatti leállást az áradásokhoz köti, viszonylag összetett. "Az aeroszolcsökkenés miatt a szárazföld melegedett, ugyanakkor az óceán hűlt az üvegházhatású gázok mérséklődése miatt, ami felerősítette a nyári hőmérsékleti különbséget a szárazföld és a víz között. A Dél-kínai-tenger és a Fülöp-szigetek fölött ezzel megnőtt a tengerszinti nyomás, valamint felerősödtek a Kelet-Kínába nedves levegőt vivő szelek. Ezután jöttek az óriási esőzések" - magyarázta Jang Jang, a Nancsingi Egyetem informatikai tanszékének kutatója, a tanulmány első szerzője.
