A bejelentés két héttel a Meteorológiai Világszervezet bejelentését követően érkezett, amely hét év után számolt be az El Nino jelenség kialakulásához szükséges körülményekről a Csendes-óceán trópusi térségében. A BOM márciusban figyelmeztetést, júniusban pedig riasztást adott ki az El Nino jelenség kialakulása miatt. Az ausztrál meteorológiai hivatal a hőmérséklet növekedését tapasztalta az indiai-óceáni dipólusként (IOD) ismertté vált hőmérséklet-ingadozási jelenség során.
A Csendes-óceán, az Indiai-óceán és a trópusok éghajlati tényezőit vizsgáló Climate Driver Update legfrissebb jelentése szerint a két jelenség együttes, tavaszi előfordulása megerősíti a meteorológiai hivatal előrejelzését, amely szerint Ausztrália nagy részén melegebb és szárazabb idő várható a következő három hónap során. A hivatal hangsúlyozta: amennyiben egyszerre fordul elő pozitív IOD és El Nino, az még inkább fokozza a szárazságot. Az El Nino miatt valószínűleg 2024 közepéig a globális felmelegedés folytatására lehet számítani.
Szakértők a klímaváltozást, a tengerek felszínének felmelegedését és az El Nino éghajlati jelenséget tették felelőssé az egyre forróbb időjárásért. Az El Nino hatására a Csendes-óceánon már májusban rekordhőmérsékleteket mértek, júniusban az Atlanti-óceán északi részét pedig példátlan tengeri hőhullámok sújtották.
A ciklikusan jelentkező természetes éghajlati jelenség idén a három évig tartó – a Csendes-óceánon a globális hőmérsékletet csökkentő – La Nina éghajlati jelenséget követően tér vissza. Az El Nino-hatás következtében az év második felében szélsőséges időjárási jelenségekre lehet számítani: a csendes-óceáni szigeteken trópusi ciklonokra, Dél-Amerikában heves esőzésekre, Ausztráliában és Ázsia egyes részein pedig szárazságra.
